A maradékok felhasználása mindig izgalmas feladat, ami sokszor nem várt* eredményeket hoz. Cseppnyi kétely nem volt bennem persze, hogy a puding finom lesz és ízleni fog, inkább az volt a kérdés, hogy a maradék vajon párolt alma önállóan finomabb-e, vagy a pudingban. Nem is tudom. A puding sokkal finomabb lett, mint vártam. Cukrot gyakorlatilag nem is tettem bele, a mazsolára és az almában lévő cukorra hagyatkoztam, ami pont elég is volt.
Hozzávalók:
2 nagy alma
60-80 g vaj, pici só,
1-2 ek cukor
citrom, citromhéj
fahéj, szegfűszeg
250 g szikkadt kalács
2 tojás
1 marék mazsola
200 ml tejszín
1/2 vanília belseje
200 ml tejszín a sodóhoz
1 tojás sárgája
1 vaníliás cukor
fahéj
Az almát megpucoljuk és apró kockákra vágjuk, majd egy edény aljára rakjuk a vajat, rá az almát, egy egész fahéj darabot, a szegfűszeget, citromot, pici sót, cukrot, és lassan fedő alatt megpároljuk.
A kalácsokat kockára vágjuk. A tejszínt (200 ml) és a tojásokat felverjük, a vanília belsejét belekeverjük, és a kockára vágott kalácsot átforgatjuk benne. Hozzáadjuk az almát és a mazsolát. Sütőpapírral bélelt formába tesszük, és 190 C fokos előremelegített sütőben kb 30 perc alatt megsütjük.
A magam részéről öntet nélkül szeretem, de valljuk meg nem kimondottan szexi vagy kifinomult látvány, valamint nem is kimondottan édes, ezért szeretem így különösképpen, de a család és a fotó kedvéért egy kis plusz édesség és látvány faktorként készült a sodó, ami annyi volt, hogy a tejszínt felforraltam, a tojássárgáját belekevertem a cukorral, fahéjjal és már locsolhatott is mindenki más kedvére.
*még egy vallomással tartozok: másnap, hidegen, még finomabb
Utolsó kommentek