Talán nem mindenki ismeri a cobblert, mert hiába sütik minden amerikai háztartásban, éttermek kínálatában nem igazán népszerű. Ennek az oka az lehet, hogy finoman szólva nem túl szép. Pedig ez is megérdemelné az ismertséget legalább annyira mint a sajttorták, mert hasonlóan azokhoz végtelenül variálható, egy szabály van csupán: az edény aljára kerül a gyümölcs, rá pedig a tészta.
A tenegerentúlon a 19.század vége felé terjedt el, és az egyik legszerethetőbb tulajdonsága az volt, hogy bármiből elkészíthették, amit a környező földek kínáltak, illetve az adott évszak engedett. Később már fagyit is társítottak mellé, ami manapság már szinte kötelező kellékként nőtte ki magát. Mondjuk nekem sincs ellenemre, de én önmagában is szívesen eszem.
Lehet rá készülni is, de gyakorlatilag a legjobban mindig azok a cobblerek sikerülnek, amik a kicsit puha túlérett gyümölcsökből készülnek.
Hozzávalók:
125g liszt
1/2 cs sütőpor
100g vaj
1 tk cukor
1/2 tk só
125 ml iró
A gyümölcs réteghez
8 szilva
2 barack
2 ek cukor
1 ek citrom
1 vaniliáscukor
1 mk fahéj
Az irót nehéz beszerezni, így ha nektek sincs tehenetek a kertben, vagy a közös udvaron, esetleg nem kezditek a reggelt a biopiacon, készítsetek. Én a 125 ml tejhez adok 1 tk ecetet, és félrerakom 10 percre. Ezt használom iró helyett. A gyümölcsöket megmososm, kis darabokra, vagy szeletekre vágom, és a cukorral citrommal fahéjjal összekeverve félreteszem. A nagy késes mixer aljára rakom a lisztet, sütőport, sót , cukrot, puha vajat, és összemixelem, aztán hozzáadom az irót, és ezzel krémesre keverem.
A gyümölcsöt egy tapadásmentes edénybe teszem (én ebbe szoktam eleve tenni a vágott gyümölcsöt) és a tetejére vizes kanállal kis kupacokat rakok a tésztából.
190C-ra előmelegített sütőbe kb 30-40 percig sütöm. Ha a teteje szépen megsült, és a tészta között kibugyog a gyümölcslé, akkor biztosan kész van. Langyosan a legfinomabb. Bármilyen erre alkalmas gyümölcs önmagában, vagy kombinálva is használható, nálunk is aktualizálható az éppen kéznél lévő termő gyümölcsökre. (rebarbara-eper, málna, ribizli, alma, szeder, barack, szilva, meggy, mindenféle variációkban) Vannak változatok, amikor mandulát is raknak a gyümölcs közé, én azt kevéssé szeretem, szerintem ez a natúr változat a tuti. Elnézve az utolsó képet rájöttem, hogy talán azért sem népszerű éttermi fogás, mert az ember lányára súlyos ólomként nehezedik az inger hogy kinyalja a tányért.
Utolsó kommentek