A kézzel készített holmik manapság luxuscikkek. Nem feltétlenül azért, mert drágák sőt, hanem azért, mert valaki az idejét, energiáját, fejét, kezét használja. Az pedig mindenkinek a legnagyobb áldozat, amikor magát adja, vagy magából valamit. Az ajándékozott viszont ezt látja, és értékeli is. 

Ezeknek az ajándékoknak bármelyikét lehet együtt készíteni a gyerekekkel, és mit szeretnek jobban a nagyik, mint az unoka saját kézzel készült tárgyait, főleg ha az még valóban használható, vagy szép is. Direkt tértem el a klasszikus karácsonyi színektől, de ha figyeltek, látszik, hogy csak a pirosat cseréltem pinkre, a zöldek maradtak, viszont így mégsem csak karácsonykor használhatóak.

Az első poharak sikere és persze maga az ötlet ami hagyott még magában tovább gondolni valót, egy teljes konyhai kollekcióvá nőtte ki magát. Készült pohár, bögre, és tányéralátét. Maga a motívum a lényeg, illetve a technika, ami pofon egyszerű. Lehet varrni, és ragasztani, illetve a színekkel és a formákkal is lehet még variálni.

A hosszú poharak technikai leírását itt találjátok, a tányéralátét és a bögre pedig így készült:

Kiválasztottam az alapszínt, amiből a tényáralátét készült. Ehhez választottam még a két világosabb zöldet, és a pinket.

Hozzávalók:

45 cm sötétzöld

10-10-10- cm zöld, világos zöld és pink filc

cérna , vagy ragasztó

olló

varrógép (de kézzel is lehet)

 A 45cm széles zöld alapból kivágunk 4 db 43x27 cm-es alapot.

2db 24x1.5cm hosszú világoszöld csíkot

2 db 24x1.5 cm hosszú pink csíkot

A korongokat pedig tetszés szerinti színösszeállításban és darabszámban, bárhogy variálhatók. 3-4 rétegben csoportosítsátok a színeket és a méreteket. A legnagyobb korong amit használtam 4,7 cm, a legkisebb 2 cm átmérőjű volt, e között a két méret között bármekkora korongok vághatók. Ha valaki nem biztos magában, vagy a gyerekekkel vágatja ki a korongokat akkor rajzoljátok elő.(pl cellux, feles pohár, dezodor kupak lehet a sablon amit körbe rajzoltok). Én szabad kézzel vágtam, és szeretem, hogy nem teljesen szabályosak. Ha előrajzolnátok, akkor ajánlom mindenki figyelmébe, a papírboltokban kapható radírozható (pilot frixion) tollakat, amik nem csak radírozhatóak, de hő hatására el is tűnnek, tehát ha kivágtátok, de maradt valahol toll, csak ki kell vasalni, és eltűnik.

A csíkot rögzíteni kell az alapunk egyik szélétől 5.5 centire, alul fölül is maradjon ugyanannyi hely, és rakjuk rá a korongokat. Én igyekeztem egy szimbolikus fa formájához tartani magam, de ez lehet szabályos is, az a fontos, hogy tervezzetek, variáljatok, és ha végre minden klappol, csak akkor álljatok neki a rögzítésnek. Ami ugye a varrás, de lehet ragasztás is, csak ha ragasztotok akkor a ragasztó legyen rugalmas arra figyeljetek (pl: pálmafix) Ha varrtok, azt is döntsétek el, hogy csíkban, megfelezve a korongokat varrjátok végig, vagy csak pontszerűen. Én varrtam így is, úgy is, mindkettő jó.

Az alacsony bögréhez lemértem a bögre körfogatát, és egy csíkra rávarrtam a korongokat, az egyik szélére a csíknak gombot varrtam, és a felette átfutó csíkot pedig picit kivágtam, hogy a gomb átférjen rajta. Ez mosogatásnál simán levehető, nem túl bonyolult le és feltenni.

 Ha valaki nagyon lelkes, készíthet szalvétagyűrűt is.

Még nincs késő elkészíteni, csak hazafelé anyagot kell venni, egy este alatt elkészülhet.