Még karácsony előtt felfigyeltem a Déryné apró kis utcai bódéjára, ami saját készítésű bejglit kínált, de a karácsony őrület, és nekem nem volt időm megállni. Most hazafelé, viszont láttam, hogy nyitva van, és nem bejglit hirdet a kis tábla, hanem kenyeret. Azonnal leparkoltam, rohantam a faházhoz, és elámultam.

Egy nagyon kedves férfi válaszolt minden kérdésemre, amit a pékáruval kapcsolatban feltettem, és még arra is, amit nem tettem fel, így azonnal tudtam, hogy nem lehet más, csakis a pék maga! Édesdeden elbeszélgettünk arról is, hogy a környéken ha így folytatódik, lassan kikerekednek a háziasszonyok, mert végre két helyen is lehet frissen sütött házi kenyereket venni, nem pedig ipari szörnyeket. Ahhoz képest, hogy csak egy kenyeret akartam venni, jól körbenéztem, és vettem egy olasz ciabattát, egy mandulás kalácsot és volt furulya is (nem olyaaan!!!), így az is hónom alá csapva rohantam vissza az autómhoz.

Hazajöttem, lefotóztam, megkóstoltam, és úgy döntöttem azon melegében írok róluk.

Először is leszögezem: ennél jobb furulya nem került még a számba. A furulya (flute) mint megtudtam amerikai eredetű, pirított diós mazsolás rozslisztes kenyérféle, hosszzú, ropogós, natúr-édes. Nagyon finom.

A kalács pont annyira édes, mint amennyire illendő, semmilyen aroma, vagy mellékíz nem csúfítja, kellemesen vajas az alaptészta, tökéletesen kelt és sült, igazi élmény, egy kevés hideg házi vajjal pedig úgy éreztem, most kellene abbahagyni, pedig hátra volt még a ciabatta.

Az olasz ciabattát nem tudom hova tenni. Szürreális élmény. Először is annyira könnyű volt, hogy nem tudtam mi van belül. Aztán kiderült, a ropogós héj alatt sokszorsok levegőbuborék lapul tésztahártyák között. Soha nem ettem még ennél könnyebb kenyeret. Fogalmam sincs hány napja kelhet, milyen kovásszal, és hogyan készül. A legfurcsább az egészben, hogy amikor a számba vettem, azt hittem ennek nem lesz íze, mert annyira sok a levegő, és olyan kevés a tészta, de hogy ez mekkora tévedés volt!!! Ahh isteni.

Gyors fotózás után leültem írni, és közben felhívtam Dérynét, hogy megtudjam ki ez a csodapék, de sajnos Déryné már nincs köztünk, így Borbála segített a telefon túlsó végén, és azt válaszolta, Ő „palipék”. Kell e ennél több? Tökéletes név. Sebestyén Pál a tisztességes nev akinek a munkáján nem csak a tudás, tapasztalat, de a szíve, szeretete, és energiája is annyira érződik, hogy őszinte tiszteletem nyerte el.

Szívből ajánlom próbáljátok ki.

A ciabatta 190.- a mandulás kalács 340.-Ft a furulyámra nem emlékszem.

Itt  a hírfolyamban azt is megtaláltam, mi sült ma, gondolom máskor is meg lehet nézni, ha valaki nem indulna el fölöslegesen.

És még valami. Palipék nagyobb nyomatékkal mondott egy utolsó mondatot amikor eljöttem: mindegyik adalékmentes! Ez valóban fontos szempont,

Csókoltatom ezúton is ismeretlenül, legközelebb szabályosan parkolok, és többet beszélgetek majd vele.