A linzernél csak egy haszontalanabb édesség létezik, a macaroon. Még is mindkettőnek nekiállok , ráadásul gyakran, mert számomra ünnep bekapni egy...két...három...sok darabot ezekből a kis aprókból. Versenyt futok a srácokkal. Ők ugyanígy vannak ezzel leszámítva egy igen jelentős különbséget: nem nekik kell elkészíteni.

A mázlisták.

Egyébként meg története van. A fiúk nyolc évesek lettek idén, és az iskolában immár nem tortával ünnepelnek, hanem (három nappal előtte szóltak, hogy) házi sütikkel szoktak kedveskedni az ünnepeltek a többi osztálytársnak. Na ez végre szuper -gondoltam, és megkérdeztem kinek mit süssek. Mielőtt bárki azt hinné az ikrek egyforma sütit szeretnek, sietve elárulom: nem. Sőt! Homlokegyenest mást. Lóri mini muffinokat kért cukormázzal a tetején, Vince pedig valami diósat, vagy mandulásat: Anya lehet linzer is! Ez elég konkrét volt mindkét esetben, úgyhogy jöhetett a megvalósítás. Kedden délelőtt megsütöttem a korongokat, Kornél kedves volt, és sokat aludt ezzel hozzájárulva a sikeres és hatékony sütéshez, folytatásként gondoltam este megtöltöm, így is lett, illetve este Lórival közösen megsütöttük a muffinokat, cukormázba forgattuk őket, és csodaszép ehető csillámokat is szórtunk a tetejére, ha már lúd, legyen kövér alapon. Tálcára rendezve kiszámolva 31 darab, (gyerekek + tanár nénik) várták a konyha asztalon a szerda reggelt. Mellette a linzeres doboz, akkor már megtöltve. A legnagyobb gyermek is rácsodálkozott a csillogó muffinokra este, amikor hazaért edzésről, és kérdésemre, hogy mit vacsorázik, meglepő semmivel válaszolt, de ki érti a kamaszokat, egyszer a szöget is megeszik, máskor meg semmit. Szerda reggel Háni keltette a fiúkat, én pedig békés ölelésben etettem Kornélt az ágyban, de valami hetedik érzéktől vezérelve, félúton megszakítva az etetést, kimentem a konyhába. Hangos és jókedvű jó reggelt helyett, konstatálva, hogy nem ugyanúgy van a tálca, mint ahogy este hagytam, elkezdtem vadul számolni, majd újra számolni, és élénken, kikelve magamból érdeklődni, hogy ki ette meg azt a hetet ami hiányzik. Szerintem bármennyire empatikusak vagytok, nem érzitek amit akkor én éreztem. 6.45 volt. 6.50-ig folyamatosan mondtam a magamét, és közben kevertem a tésztát, 7.10-re kivettem a sütőből, 7.15-re langyosra hűlt, de jó is az a reggeli fagy! 7.25-re cukormázasan, csillogva sorakoztak hiánytalanul a tálcán, mintha mi sem történt volna. Fiúk cipőben, kabátban sorakoztak az ajtóban, és menetrend szerint kiléptek az ajtón, időben. Kornél folytatta az evést, ő is úgy tett, mintha észre sem vette volna a szünetet, folytatta az evést, ott ahol abbahagyta. Gyors reggel volt, na. 

A kérdésre, hogy hogyan jutott eszébe egy 17-évesnek csillámporos muffint enni, azt válaszolta, olyan jól nézett ki, és finom is volt. A következő kérdésre, hogy komolyan gondolja e, hogy itthonra magunknak cukormázas!!! csillámos!!! sütit készítek, azt válaszolta: Anya, tőled bármi kitelik. Hát így.

A gyerekek azt üzenték, tartsam meg ezt a jó szokásomat, a sütést illetően. Mindkettőt szerették.

Ám a tragikus sorsú muffinhoz képest ez a linzer egy igazi felüdülés, gazdag ízű, ízlésformáló darab, úgyhogy tessék nekilátni, ünnepre is nagyszerű, hiszen előre elkészíthető. Tökéletes vendégváró, apró, és csinos, csudafinom.

Hozzávalók: 

140 g pirított héj nélküli mandula

250 g liszt

1/2 tk só

225 g vaj

145 g világos nádcukor

100 g cukor

2 L-es méretű tojás sárgája

1 tk vaníliakivonat

150 g csokis mogyorókrém

A mandulát pirítsuk meg, majd ha kihűlt, daráljuk le. Ha elektromos darálóval darálunk ügyeljünk rá, hogy az előtt hagyjuk abba a darálást, mielőtt az olaj kezd kicsapódni belőle, és masszává válna. Por állagra van szükség! Keverjük össze a mandulát a liszttel. A vajat a cukrokkal és a sóval keverjük habosra, adjuk hozzá a tojások sárgáját, a vaníliát, végül pedig a mandulás lisztet. Én ilyenkor keverőszárat cserélek, és a dagasztóspirálokkal dolgozom össze a tésztát. Fóliába csomagolva tegyük hűtőbe minimum 1 órára.

Lisztezett deszkán nyújtsuk ki kb. 3 mm vastagra a tésztát, és szúrjuk ki a virágokat. 180C-ra előmelegített sütőben 8-9 perc alatt süssük készre.

A kihűlt virágokat kenjük meg a mogyorós csokikrémmel. Ennek receptjéért látogassatok el Ritához, akinek az idei Segítsütis fatörzs receptjéből származik a krém. Jobb mint a Nutella.

Hasonlók: Klasszik linzer, Ischler, Ischli fánk