Az amerikai hálaadás elmaradhatatlan alapanyaga a tőzegáfonya, de karácsonykor is szívesen teszik sütikbe, készül sokféle mártás belőle, de a húsokat is kenegetik áfonya lekvárral ha éppen arról van szó. Csodálatos, hogy a bevándorlók a magukkal hozott recepteket vegyítik az amerikai hagyományokkal, és így lesz két remek nemzeti sajátosságból egy nagyszerű, hagyományokat is őrző, tiszteletben tartó karácsonyi torta.
Az olaszok, kukoricadarás ricotta tortájukat áldozták be a kontinensen való befogadásukért, bár ami engem illet, nem hiszem, hogy ez bármilyen érzékszervi megalkuvást jelentett a részükről, inkább mentális kétségeiket kellet önmagukban legyőzni. Remélem sikerült nekik.
A tőzegáfonyával kapcsolatos legérdekesebb információk egyike a gyümölcs szüretelése, legalább is nekemm Remélem szeretni fogjátok az ismeretterjesztést. Észak-Amerika keleti részén, medencés kialakítású termőterületeken, alacsony növésű cserjéken terem a tőzegáfonya. Szeptember harmadik dekádjában szüretelik őket úgy, hogy a medencéket vízzel árasztják el. Nem méteres vízzel, csak kb. 30-35 centis vízről van szó. Ekkor az erre fejlesztett munkagépekkel rámennek a területre, ahol a gép elején lévő forgótárcsák leválasztják a termést a növényről. Az áfonya belül szivacsos állagú, tömege kisebb mint a vízé, így a víz felszínén maradnak az áfonyák, és csodálatos vörös színűre festik a vizet a lebegő gyümölcsök. A légi felvételek a leginkább lényűgözőek, ezért kerestem ilyet.
A leszüretelt egy helyre terelt áfonyákat egy szivattyú segítségével nagy csöveken keresztül juttatják fel a medence partokon sorakozó teherautókra, ahol szétválasztják őket, és ahonnan a vizet visszajuttatják a medencébe, az áfonyával pedig megtöltik a teherautókat, és azonnal viszik a feldolgozókba. Vannak a videón látható gépek, illetve vannak mobil hidak, amik a medencék két partján gurulnak, miközben a hídról a vízbe eresztik a szüreteléshez használt gépet. Amikor az egyik hídfőtől elért a gép a túloldali hídfőig, akkor mindkét hídfő odébb gurul, hogy újabb sávot szüretelhessenek.
Na ennyit a szüretről. Egyéb gyakorlati tudnivalók. A tőzegáfonyát talán a ribizlihez tudom leginkább hasonlítani, de csak ízre. Mint írtam, ennek szivacsos az állaga könnyebb, és nagyobb is a ribizlinél. Nyersen nem fogyasztják. Nálunk a Culinárisban lehet kapni, és nem olcsó, sőt drága, viszont én most nem ott vettem, hanem Billa-ban amit ha valaki nem ismeri Ausztria CBA-jának képzeljen el, de nem minőségben, hanem gyakoriságban. Na ott volt tőzegáfonya annyira olcsón, hogy lehetetlen volt otthagyni. Egy nagy doboz (0.5 kg) volt 1,5 euró, ennek a három, vagy négyszerese általában itthon.
Hozzávalók:
100g vaj
175g cukor
1 tk vanília eszencia, vagy ½ rúd belseje
pici só
250g ricotta (túróval helyettesíthető)
2 tojás
25g olívaolaj
160 g liszt
90g kukoricadara
65g tőzegáfonya
½ tk sütőpor
A vajat a cukorral habosra keverjük, hozzáadjuk a sót, a vaníliát, a villával kissé felvert tojást, a ricottát, és az olajat, majd az áfonyákat is belekeverjük. A lisztet a darát és a sütőport összekeverjük, és a tojásos keverékhez adjuk. Keverjük össze, de nem szabad túlkeverni! Kis (22 cm), kivajazott lisztezett, vagy sütőpapírral bélelt tortaformába tegyük a tésztát.
170C-ra előmelegített sütőben 55 percig süssük.
Ha kész, édesebb szájúak kihűlt állapotban cukormázzal locsolják meg, de porcukorral is elég édes szerintem.
Egy éve: ropi fáklyák
Utolsó kommentek