Mert zserbó nélkül nincs karácsony. Ha pedig klasszikus, akkor vegyük alapul Horváth Ilonka receptjét, amin alig három módosítást szoktam csak végrehajtani, hogy olyan legyen ahogy mi szeretjük. Az előző posztban leírtam a zserbó milyenségét és minőségét meghatározó legfontosabb elemeket.
Azért vegyük át egy mondatban, hátha volt aki nem olvasta végig:
összesen öt lapos legyen (a papa kedvéért)
Széltől-szélig töltjük,
szorosan egymás mellett hagyjuk szeletelés után is, hogy ne száradjon ki
A változtatást az eredeti recepthez képest a lekvár és a dió mennyiségének növelése jelenti, aztán a lapok száma, és végül a csokimáz.
Hozzávalók:
350g liszt
1 tojás
50g cukor
200g vaj
100ml tej
10g élesztő
csipet só
180g dió
60g cukor
350-400g lekvár (nekem málna, vagy barack)
citromhéj reszelt, ha a lekvárban nem volt
A tejet kéz melegre melegítjük egy kiskanálnyi cukorral, és az élesztőt felfuttatjuk benne. A vajat szoba hőmérsékletűre olvasztjuk. A lisztet egy tálba öntjük és összekeverjük a cukorral, sóval, majd a közepébe egy lyukat készítünk . Ebbe rakjuk a vajat a tojást, és az élesztős tejet. Alaposan összedolgozzuk, meggyúrjuk a tésztát.
Amikor elkészül, én mindig lemérem, és elosztom annyival amennyi laposra szeretném készíteni, jelen esetben 5-el, és annak megfelelően mérem ki az adott mennyiségű tészta adagokat . A lapokat lisztezett deszkán kinyújtom, és egy sütőpapírral bélelt tepsibe teszem. A papírt a hosszabb oldalán nagyobbra hagyom, mert amikor megsül, a papír két szélénél fogva könnyen ki tudom emelni.
Minden lapot megkenek a lekvárral, és megszórom a cukros dióval.
A legfelső lapot rárakom, és ha marad felesleg a széleken, azt egyenesre vágom. Villával megszurkálom, és mehet az előmelegített sütőbe 180C-ra kb. egy órára.
Ha elkészült, kiemelem a tepsiből, és hagyom alaposan kihűlni. Ekkor jöhet a csokimáz a tetejére.
Őszinte leszek: nem tudom kétszer pont ugyanolyanra készíteni, és soha nem néz ki úgy mint ezen a fényképen, mert én így nem szeretem, de ez most az oviba készült, és a gyerekeknek nem lehet puha csokimázzal készíteni, mert a buli hevében az ovi tornatermében tuti bármi megtörténhet.
Azért elmondom, hogy szoktam én:
3 púúúpos evőkanálnyi kakaót (holland soha más)
3 normál evőkanálnyi cukorral és annyi kevés vízzel elkeverem, amennyivel már oda merem rakni a tűzre, hogy ne égjen nem ami még száraz benne, de kezdjen olvadni a nedves rész.Ez kb 2-3 ek vizet jelent. Amikor szép sima, és elolvadt benne minden, egy kanálnyi vajat teszek bele, és addig keverem, de már nem a tűzön, amíg elolvad. Még melegen ráöntöm a zserbó tetejére, és késsel elkenem., de nagyjából magától terül is, alig kell rajta igazítani. A máz szép, és fényes lesz, viszont kissé puha, különösen melegben. Viszont ezzel a legfinomabb.
A képen látható darab kapott egy ilyen mázat, de olvasztottam bele étcsokit is, hogy kemény, szilárd csokitetőt kapjon, hogy a gyerekek minél kevesebb kárt tehessenek a tornateremben, és a ruhájukon, meg egymás ruháin.
Utolsó kommentek