Tudom, lesznek olyanok, akik mély megvetéssel nézik majd végig, és lesz akiknek összefut a nyáluk. Meg olyanok is, akik megmagyarázzák, majd, hogy ez egy más kultúra része, és jól van ez így. De könyörgöm a cukorban sült bacont lehet komolyan venni ? Ha még oly szépen vannak is egymásra téve.

Ezen a héten nem lesz recept, játék az étel címmel igyekszem olyan képeket mutatni, amikről azt gondolom, az étel maga játék, és ahol az alkotók játszottak az étellel, vagy ha ők nem is így gondolják, szerintem játszottak, és szórakoztak egy játszótéren, ahol minden ételből volt, aztán más-más jutott az eszükbe, hogy mit lehetne velük kezdeni.

Az első, a karamellizált bacon. Sose fogom elfelejteni a tesómat, aki amikor hazajött egy hosszabb amerikai képzésről, az első mondata az volt: ...basszus ezeknél minden édes, még a sonka is. És a paradicsom is cukros. … Nagyon kiakadt. Pedig készült, vitt magával egy rúd téliszalámit, amit a reptéren kidobattak vele. Majdnem elsírta magát. Szerinte bármit megesznek, ha az cukros, vagy mézes. (kicsit) Igaza van.

A képek önmagukért beszélnek. Ha valaki elkészítené, a forrást itt találja. Akinek nem szaladt össze a nyál a szájában, annak sima elborzasztásul arányszámokat adok. Kb 1:2-höz. De melyik melyik.

Alaposan ki kell bélelni a tepsit, különben sose használod újra

Chilli, cukor meg másik négy összeillő fűszerrel, mert úgy pikáns is, nem csak szimplán édes.

Diós tészta. Vagy inkább annak látszik, de fincsi karamellbacon lesz belőle.

Karamellbacon fincsi mi? És most mondjátok meg mihez ennétek:

- Csak úgy, chipsként üresen elropogtatva? 

- Almáspitébe a reszelt alma tetején?

- Salátára szórva?

- Majonézbe mártogatva? 

- Vagy hagyományosan szedvicsbe, hamburgerbe? 

Lehet véleményezni, ötletelni.

Egy éve: Zöld saláta babból brokkoliból