Gesztenyével mégiscsak közelebb áll az átlagos magyar gyerekszájak ízvilágához, mint sajttal. Az amerikai, hagyományos nyalókasütikben ugyanis krémsajttal, vagy vajjal fogják össze az alapsüti morzsát, hogy formálható állagot nyerjen.

A fiúknak szerettem volna kedveskedni az utolsó szüneti hétvégén, hátha fájdalommentesebb lesz így a nyár vége, és bár nagyon örültek, sőt egyenesen lelkesedtek, a fájdalom az fájdalom, az iskola meg iskola. Nem is érdemes több szót vesztegetni rá, hosszú év lesz, már ami az iskolát illeti. Erről jut eszembe: minden szeptember elsején felhívom a figyelmet, hogy kettőt alszunk, és itt a karácsony. Figyeljétek csak meg, ez idén is így lesz.

Egy kedves blogolvasó nemrég feltette a kérdést, hogy élünk e még, mert úgy látszik nem is eszünk, hiszen nincs új poszt. Sietve megnyugtatok mindenkit, élünk, virulunk, A legkisebb szöszmösz is cseperedik, mindkettőnkön rajta van még egy kis babaháj, de majd lefutjuk. Ez a tény sem segíti a blog sütiposztjait. De most!

A süti alaprecept a cake pops műfaj egyik első, és legnagyobb nevet szerző Bakerella néven elhíresült Angie Dudley könyvéből való. Mindenkinek, aki kacérkodik a nyalókasütikkel, annak melegen ajánlom a könyvet.

A könyvben található recept szükséges mennyiségeit megfeleztem, és az sem lett kevés, viszont inkább sok, főleg amikor egyesével formázni kezdtem a golyóbisokat. Az elkészítés roppant egyszerű, a kész süti remekül morzsálható, ami a gyerekeknek is igen testhezálló munka.

Süti alaprecept:

(teljes adag, ezt feleztem meg)

360g liszt

2 tk sütőpor

½ tk só

240g vaj

400g cukor

4 tojás

2 tk vanília kivonat (fél vaníliarúd kikapart belsejével helyettesíthető)

240ml tej

Minden összetevő legyen szoba-hőmérsékletű!

Egy nagy edényben keverjük alaposan össze a lisztet, a sót és a sütőport. Egy másik tálban a vajat a cukorral 5 percig keverjük, (kézi mixerrel) vagy amíg könnyű, habos nem lesz. A tojásokat egyesével adjuk a vajhoz, amikor alaposan összekeveredett a vajjal, akkor adjuk hozzá a következőt. Végül a a vaníliát is keverjük bele. Most adjuk hozzá a liszt harmadát, majd a tej felét, újabb liszt harmadot, a maradék tejet, és a maradék lisztet. Tehát a lisztet harmadoltuk, a tejet feleztük, és felváltva a vajhoz keverjük úgy, hogy a liszttel kezdjük a sort.

33x23 cm-es tepsit vajazzunk ki, és a masszát terítsük el benne egyenletesen, majd 175C-ra előmelegített sütőben 35-40 percig süssük. Ha kész, tegyük félre hűlni, mert csak hidegen morzsolható. Kisebb darabokat tépve két tenyerünk között morzsáljuk szét a sütit.

A morzsát 500g gesztenyepürével összedolgozzuk, és szép, szabályos golyókat formálunk belőle. Ennek alapja, hogy azonos mennyiségek legyenek, amit egy mérőkanál segítségével lehet azonos mennyiségre kalibrálni. A megformázott golyókat érdemes előhűteni.

Nincs más hátra, mint csokit olvasztani ( ét, jóminőségűt) gőz fölött, amibe a papír pálcikák végeit belemártjuk, és beledöfjük a golyókba, így rögzítve a pálcikákra azokat. Ha megszilárdult, az egész golyót belemártjuk a pálcikánál fogva az olvasztott csokiba, és szilikonos sütőpapírra téve félretesszük. Szórócukorral megszórjuk, vagy nem. Hűtőben alaposan kihűtjük. Ha kész lehet masnit kötni a pálcikákra, mignon papírba rendezgetni, és bezsebelni az elismerő szavakat, pillantásokat.

Jó szórakozást!