Biztosan többen megkérdőjelezik az épelméjűségemet, amikor elárulom, hogy 1kg grapefruitból sikerült 8 konyakmeggy méretű bonbont létrehoznom, és nem azért mert valamit elrontottam, sőt ellenkezőleg. Kihoztam belőle a legtöbbet.
Ha még azt is bevallom, hogy mindez 3 napomba került, mert a technológia ezt kívánta, lehet, hogy lesz aki ajánl majd egy csendes diszkrét szanatóriumot, ahol ha akarom, kezeltethetem magam. Mindezek ellenére is azt kell mondjam megéri a fáradtságot, az energiát, és a pénzt is. Szerintem olyan lehet ez, mint egy helikopteres sízés, egy limitált szériás Jimmy Choo modell, vagy egy beszélgetés Vámos Miklóssal. Sokak szeretnék az élményt, de csak keveseknek adatik meg, a körülöttük levők meg egyáltalán nem értik mi benne a jó. Hidegben pályán kívül síelni, egy évi fizetésbe kerülő cipőt valóban használni, vagy egy furcsa, beszéd közben nagy szüneteket hagyó emberrel beszélgetni. Márpedig van néhány elvetemült, aki tesz érte, hogy az élmény megadasson, és van aki pedig lehetőséget kap, és kiélvezi azt. Ezzel csak azt akartam mondani, hogy nem is való mindenkinek ez a bonbon. Én például a közvetlen környezetemből csak 4 embernek adnék belőle, mert biztosra szeretnék menni, hogy élvezik. A többiekbe meg kár lenne. Bocs többiek. Valószinüleg simán megennék, de nem éreznék ki belőle egyetlen részletét, nem ízlelnék hosszan, és fogalmuk se lenne róla, hogy mennyire nem egyszerű valódi grapefruitot varázsolni egy csoki közepébe. Így a végén simán valamilyennek titulálnák, pedig nem simán valamilyen, hanem egy kisebbfajta csoda!
Az elkészítése sziszifuszi és időigényes, a hozzávalók pofonegyszerűek, és sok kézügyességet sem igényel tulajdonképen. Tehát nem annyira bonyolult, mint inkább irracionális és mégis olyan jó!
Hozzávalók:
2 nagy de inkább óriás grapefruit
180ml víz
300g cukor
60g étcsokoládé
A grapefruitokat először pucoljuk meg, majd válasszuk félbe. A középütt összekapaszkodó hártyákat vágjuk ki V alakban, hogy a hártyák szétnyíljanak, ekkor a gerezdeket szabadítsuk ki a hártyák közül.
A cukorból és a vízből készítsünk szirupot majd a gyümölcshúst tegyük a forrásban levő szirupba, és másfél-két órán keresztül csendesen -nagyi így mondja: pöszörögtessük. Azaz alig forrásban tartsuk a szirupot.
Ha kész, egy szűrővel halásszuk ki a rostokat. És tegyük sütőpapírra, amin kiterítjük. Öntsük le a maradék szirupot is. Most három napra felejtkezzünk el róla. Aztán azért jusson eszünkbe, és formázzunk golyókat a gyümölcsből. Én itt alaposan lehűtöttem, de ez kevés volt, inkább a fagyasztást ajánlom, mert akkor lesz elég hideg ahhoz, hogy a golyó formákat megtartsa. Most pedig csak annyi dolgunk maradt, hogy a felolvasztott csokiba megfürdetjük, rácson hagyjuk lecsöpögni, és megszilárdulni.
Az ünnepek környékén a baráti
látogatások vacsora utáni desszert fénypontja lehet ez, a bonbon
egy pohár itallal, ami készülhet akár a szirupból is, úgyhogy
azzal még jövök majd.
Egy okosság jöjjön utolsó érvként a bonbonhoz: A kevesebb néha több. És szerintem a kevés is néha sok ,úgyhogy mérjétek fel fogadókészséget egy ilyen desszert előtt.
Utolsó kommentek