A csipkebogyó leginkább szárítva, teakeverékekben tűnik fel egy átlagos háztartásban. Aki szedett, vagy megpróbált már csipkebogyót feldolgozni, azt tudja, hogy miért. Kevés ennél embert próbálóbb alapanyag létezik csak. De aki tud durvábbat szóljon. Nem, a ribizli nem az!
Már maga a gyűjtés. Perverz dolog a vadrózsa szúrós ágai közül szedegetni egyesével a bogyókat. Csak úgy mondom, hogy sose találták volna fel a bort, ha a szemeket egyesével kellene szedegetni, nem fürtökben lógna. De ugye csipkebogyóból se készül sok minden. A bogyó alján és tetején levő nemkívánatos részeket csak késsel lehet eltávolítani talán mondanom sem kell, egyesével. A héja annyira kemény, hogy használhatatlan, a húsa annyira vékony, hogy én szégyellem magam miatta, és a belül lévő magok, meg azoknak a szőrei olyan sokan vannak, és annyira zavaróak, hogy gyakorlatilag senki se érti minek vannak ott. Na innentől érdekes mégis nekiállni bármit készíteni belőle. Igazi család összekovácsoló, vagy családot szétzúzó tevékenység bármit is kezdeni a csipkebogyóval, mondjuk egy csúzlicsatán kívül.
Nekem Lára unokatesóm szokott csipkebogyót szállítani, ami úgy néz ki, hogy palackokban sűrű csipkebogyó lét hoz, amit nekem cukroznom, és zsemesítenem kell. (Nem maradt ki a „d”, csak régiesen írtam a jam szót.) Az ebből készült dzsem, (többféleképpen már nem tudom írni) igazán nagyszerű. Például a bukta nagyon ütős lesz vele, de használtam már kevéssé sűrűre főzött lekvárt polentatortához, kevés pálinkával. Ma pedig őszi pálmalevelet készítettem. Ha nincs csipkebogyó lekvárotok (tudtam, hogy lesz más szó még a jam-re) legyen helyette narancs, vagy valami olyan erős aromájú lekvár, vagy zselé, ami könnyen kenhető, és nagyon kevés is elég belőle.
Hozzávalók:
leveles tészta
lekvár
pecan, vagy sima dió
A leveles tésztát nyújtsuk nagyon vékonyra. Ha eleve nyújtottat vesztek, akkor is nyújtsátok tovább, az enyém nem volt több 1 mm vastagságúnál. Kenjétek meg vékonyan a lekvárral, és szórjátok meg egyenletesen natúr, cukrozatlan darált, vagy inkább gépben aprított pecandióval. A tésztát két oldalról közép felé haladva tekerjük fel, lehetőleg a két tekercs középen találkozzon össze. Érdemes minél szorosabban tekerni, ennek a vágáskor van nagy jelentősége. Tegyük mélyhűtőbe kb. 30 percre. Addig melegítsük elő a sütőt 220C-ra. A tésztákból vágjunk 5-6 mm vastag szeleteket, ezeket fektessük sütőpapírral bélelt tepsibe, és tegyük be sülni az előmelegített sütőbe.
Ha szép barnára sültek vegyük ki, a sütőből, húzzuk le a papírt egy hideg felületre, hogy a pálmalevelek ne süljenek tovább. Nem mértem az időt, de szerintem kb .10 perc alatt sültek meg.
Egy éve: padlizsán csicsriborsó curry
Utolsó kommentek