A karácsonyi bejglihez vásárolt zsír maradéka nálam kötelezően a képviselőfánkban végzi. Ezzel két legyet ütök egy csapásra. Részint a zsírosbödön végre kiürül, és nem foglalja a helyet a hűtőben, másrészt pedig hagyomány a szilveszteri képviselőfánk.

Mami hagyományozta rám ezt a szokást, de az okot azt nem tudom. Mivel azonban az anyukám így tette minden szilveszterkor, én is így teszek, és nem, ne higgye senki hogy kényszerből, ez színtiszta élvezet. Imádom. Sokszor pedig azt szeretném, ha több mindent örököltem volna tőle, és ilyen könnyen megvalósítható őt utánzó tevékenységekkel próbálom megvásárolni a magam lelkiismeretét, és nyugalmát. Egyébiránt háni szilveszter napján amikor összegeztük az évünket, azt mondta, szeretné, ha sokkal kevesebbet kellene idegeskednem az új évben, mert szerinte sok jutott belőle 2012-ben nekem. Hát nem is tudom, sajnálom ha ezt látta belőlem a legtöbbet, vagy nem is ezt, de ebből kevesebbet szeretne nekem, ami több, mint kedves tőle. Furcsa módon én sokkal inkább a türelmetlenségemmel vertem ki a saját biztosítékomat, ha kérhetném, inkább abból szeretnék többet, akár ennyi idegeskedés mellett is, mart hamar megnyugszom általában. Az anyukám mintapéldánya volt a megtestesült türelemnek. Például velem is, pedig hozzám bőséggel kellett belőle.

A képviselőfánkot pedig csak szilveszterkor szoktam zsírból készíteni az említett okból, máskor vajjal, és ez a zsíros recept egy Horváth Ilona klasszik, az elejétől a végéig.

Hozzávalók:

200g liszt

100g zsír

5 tojás

200ml víz

csipet só

Egy lábosban a vizet a zsírral odatesszük melegedni. Amikor a zsír elolvadt, a víz forr, beletesszük a sót, majd a lisztet, és alaposan elkeverjük, még a tűzön. Én ezt a kézi mixerrel (habverővel) szoktam csinálni. Ezután egyesével jöhetnek a tojások, amivel alaposan újra keverjük.

A tojások inkább kis, mint közepesek legyenek, pont ez az a recept, aminél nagyon el lehet rontani, ha nagyok a tojások, és folyós lesz. Ezért bosszant a végtelenségig, hogy soha nem írják le pontosan a tojások mennyiségét grammokban meghatározva, és én sem mértem le, mert elfelejtettem, de azt hadd mondjam el, másfél adagot készítettem, és csak 5 tojást raktam bele, de az enyémek szuperszónikusan giga nagyok voltak.

Habzsákba rakjuk, és nagy diónyi labdákat nyomunk sütőpapírra, egymástól bőséges távolságra, mert a duplájukra fognak nőni.

220C-ra előmelegített sütőbe tesszük, és barnára sütjük, ha túl korán kiveszitek, akkor nem sül át megfelelőképpen, és összeesik, illetve nagyon felpuhul egy pillanat alatt. 15-20 perc után vissza lehet venni a sütőt 190-ra.

A krémhez:

5 tojás

600ml tej

100g liszt

150g cukor

½ rúd vanília

A tojásfehérjéket a cukor 2/3-val gőz fölött habbá verjük, és hozzáadunk 100g cukrot. 400Ml tejet forrni teszünk a vaníliával, közben a tojássárgákat a cukorral kikeverjük, hozzáadjuk a lisztet, és a maradék tejet, majd a forró tejjel simára keverjük, és tűzön folyamatos keverés közben sűrűre főzzük. Ha kész, még forrón belekeverjük a habot is. A kihűlt krémmel megtöltjük a fánkokat.

A fánkok, ha jól sikerülnek, nem nagyon kell a belsejükből tésztát kivenni, mert teljesen üreges lesz, ha nem, akkor egy kicsi tésztát el kell távolítani, miután felbevágtuk. Az enyém nagyon lyukas volt belül, így alulról egy kicsi lyukon át töltöm egy nyomócsöves zsákból. Ha félbevágjátok, akkor pedig kanalazzátok bele a krémet, és mehet rá a kupak.

Egy éve: kelbimbó caesar