KajaPiaZongora - recept, receptek

Mostantól elkezdem a karácsonyi ráhangolódást. Ma éppen kávéval, alkohollal, és kakóval. Hogy lássátok komolyan gondoltam, szép ünnepi golyó desszerteket formáztam, és elővettem a karácsonyi díszeimből is párat, hogy átérezzem a hangulatot. 

Ne aggódjon senki, nem hagytam még elől őket, gyorsan vissza tettem a padlásra nehogy a gyerekek a díszekre reagálva elkezdjenek kívánságlistát írni. Amúgy a héten gumikat váltottam az autón, és a fiúkat kértem meg, hogy menjenek le a pinyőbe a téli szettért, és hozzák fel. Ezt meg is tették, nem szólhatok egy szót sem, de felhozták a karácsonyi dekorációs kúpot is, amit minden évben fedíszítünk . Hiába mondtam, hogy korán van, háni hiába mondta, hogy anya nem fog örülni, és csak akkor kerül fel, ha ők felhozzák, a srácok összefogtak, és a 150cm magas fémkúpot felkinlódták a a lépcsőkön, és most nyersen, bent figyel a gyerekszobában, miután megkértek hogy díszítsük fel, én meg kijelentettem hogy ok, majd 1 hónap múlva. Nem bánták, boldogan kerülgetik így is. 

Kétféle golyót készítettem, egy bűnösebbet és egy kevéssé bűnöset. Nem az alkohol miatt bűnös, hanem a benne lévő, vagy nem lévő cukor miatt, illetve a normál és a teljes kiörlésű kekszek miatt.

Hozzávalók:

édesebb (kívül kakós)                                    keserűbb (kívül porcukros kakós)

130g teakeksz                                              130g teljes kiőrlésű keksz

80g dió                                                         80g dió

2 tk kakaó                                                     2 tk kakaó    

50ml rum                                                       1 ek rum

1 kk nescafe                                                  1 kk nescafe    

3 ek agaveszirup vagy méz                               3 ek kévélikőr
 

kakó, és porcukor a golyók befedésére

A kekszet és a diót ledaráljuk (mixerrel) , a nescafét egy ek vízben feloldjuk. A nedves hozzávalókat öntsük a kekszes dióhoz, és villával dolgozzuk össze. Ha nem elég édes, nyugodtan lehet hozzá még mézet, vagy szirupot tenni hozzá, ha nem elég nedves, akkor még folydékot ami lehet kávé, alkohol, vagy a méz illetve az agaveszirup.

Formázzunk golyókat, és alaposan hűtsük ki őket. Ez vagy 6 óra a hűtőben, lehet a mélyhűtőis, fél órára. Mivel van benne jócskán alkohol, illetve a dió is olajos, ne fog megfagyni. Kakaóba vagy porcukros kakóba, esetleg dióba forassuk meg tálalás előtt. Kis papír kapszlikba ültessük őket. Lehet belőle szép arany és ezüst színűt is kapni, ha ünnepi asztalra tesszük.

Ez a golyó keserű, alkoholos, kissé fanyar, igazi felnőtt eledel. Akinek az édesség édes, és cukros, az próbálja ki még karácsony előtt, nehogy ott jöjjön rá, hogy igazából kókuszos vajas édes golyókra vágyott, Ez pedig valami egészen más.

Alex a barátom. Majdnem 2 évet élt a mi gyönyörű fővárosunkban, és nagyon nagyon megszerette. Szeretném leszögezni, hogy az Andrássy útról nézve szerelmesen szép az élet. Sajnos azóta hazament. Angliába. A szerelem is elmúlt. Két valami maradt meg ebből a két évbő, Budapest imádata, és én a családommal együtt. Ma van a születésnapja.

Let's have a drink! This is my home made coctail for your birthday! Enjoy it. (We did).

Bodza grapefruit fizz:

1 rész bodzaszörp

2 rész frissen préselt grapefruit lé

2 rész habzóbor

A szörpöt öntsük alulra, kanál segítségével öntsük rá a grapefruitot, végül a habzóbort. Ha jól be volt hűtve minden hozzávaló, nagyon finom lesz. Ha nem, egy jégkocka még segíthet.

Ő Alex, akinek a szülinapjára koccintunk.

Ezzel az almatorta recepttel kérem szépen nem csak a kiszemelt áldozatokat lehet levenni a lábukról, hanem receptversenyt is lehet vele nyerni. 2008-ban életem első receptversenyén indultam ezzel a tortával, és Varga Gábor különdíját nyertem meg vele, amire azért voltam büszke, mert nem a szavazatokon múlt és a mozgósítható ismerősöktől, hanem a szakmai bíráktól. A torta még ma is kedvencünk, és nem tudjuk megunni.

A recept tökéletes, soha semmin nem változtatok, nem variálok és ígérem ha elkészítitek, ti ugyanígy fogtok érezni. Közben elolvastam a desszert.eu oldalán a tortához tartozó hozzászólásokat, és most gyorsan kiegészítem az ott felmerülő kérdésekre adott válaszokkal a receptet.

Tehát: igen, ha vastag kerámiaedényben sütjük, akkor bizony előfordulhat, hogy nem sül át az alja, amire az a megoldás, hogy vagy vékonyabb edényben süssük, vagy kb. 10percere tegyük be és süssük vakon a torta alját. A tésztának elégnek kell lennie, nyugodtan nyújtsuk akár 2 mm vékonyra.

A következő kérdés, hogy lehet e előbb megsütni. Nos, egyértelműen igen a válasz, annyi történik a tortával, hogy másnap nem annyira omlós a tészta, mivel egy kevés nedvességet visszaszív az almából, viszont a lét a keményítő megfogja, és nem fog szétfolyni, amint ez a fotón látszik is, sőt összeérik. Frissen varázslatos, izgalmas és huncut, másnap inkább egy boldog meghitt hosszabb érettebb kapcsolathoz hasonlatos a változás. Háni itt ül, és látja hogy gépelek, úgyhogy most ez utóbbi mellett tenném le a voksomat mind az almatorta, mind a kapcsolatok vonatkozásában. Végül pedig bizony az alma íze a kulcs, én a savanykás és res almákat részesítem előnyben, nem jó ha kásás, és nem jó ha túl édes, vagy hiányzik az alma savanyú íze . A citrom nem elég!

Hozzávalók:

250 g liszt

150 g hideg vaj

36 g cukor

2 evőkanál hideg víz

csipet só

750 g hámozott alma

1 db citrom

1 teáskanál őrölt fahéj

54 g cukor

1 evőkanál étkezési keményítő

3 evőkanál sárgabarack lekvár

A tésztát mostanában nem kézzel, hanem mixerrel szoktam készíteni. Ami annyit tesz hogy a késes mixerbe alulra belemérem a hideg vajat, aztán a lisztet, cukrot és sót. Ezt morzsásra keverem, és kiöntöm egy tálba hozzáteszem a vizet, és kb 1 perc alatt összegyúrom. Csudajó módszer, mert a tészta biztos nem melegszik túl a kezem melegétől, hamarabb kész, csak egy mixerrel többet kell mosogatni, de ennyit simán megér. 1 órát lefedve hidegben pihentessük. A kivajazott tortaformánk aljára nyújtsuk ki a tészta felét, úgy hogy az edény falára is jusson.

Az almákat vágjuk kockára és a többi hozzávalóval keverjük össze majd öntsük a tésztára. A másik tésztafelünket is nyújtsuk, majd fedjük be vele az almát. A közepére végjunk egy kéményt hogy a gőzök távozhassanak. A tetejért a maradék tésztával díszítsük.  

180C-on 50 percig süssük . Ha kész, a tetejét kenjük meg baracklekvárral, hogy fényes legyen.

A padlizsán és a csicseriborsó könnyen hozzáférhető bárhol, a currypaszta az egyetlen amit talán nehezebb beszerezni, de ha ez is megvan, akkor nagyon egyszerű dolgunk van vele, általános iskola 4.osztálytól bárki képes rá, ha követi a receptet.
 

Ennél viszont bonyolultabb kérdés, hogy nálunk miért nem annyira sikeres az indiai konyha, mint pl a kínai, ami hasonlósan nehezen értelmezhető egy magyar embernek. A magyarázat azonban kézenfekvő, a hazánkban tartózkodó indiaiak kevesebben vannak, pedig nem bánnám, ha jönnének; és nyitnának éttermeket, kifőzdéket. Arról már írtam egyszer, hogy egy külföldi munkahelyemen az indiai munkatársak, az étterembe hordták az általuk főzött curryt, és csak a köretre tartottak igényt a konyha nagyszerű kínálatából, majd a zacskóból a tányérra öntötték a mondjuk rizs mellé, és kanállal tolták az arcukba. Akkor furcsának találtam, de idővel rájöttem, hogy lehet élni curry nélkül, de minek.

Kevés ennél alkalmazkodóbb étel létezik, talán a pite mint kategória hasonlóan sokszínű, mert bárhogy készülhet, nagyon megengedő az alapanyagokban, az arányokban. A sikere is ennek köszönhető gondolom.

Próbáljátok ki, nagyon egyszerű, a currypasztát megtalálhatjátok a Csarnokban az Ázsia boltban, a Culinarisban, a Match nemzetközi polcain biztosan, és persz egyéb helyeken is, ezek csak ötletek.

Hozzávalók:

1 nagy padlizsán

1 zöldpaprika

1 paprika (tv)

1 tk chilli por

3 ek olaj

1 hagyma

1 tk mustármag

2 ek curry paszta

150g csicseriborsó

450ml zöldség alaplé

A padlizsánt kockára vágjuk, a paprikákat szeletre, az olajjal, és a chillivel 190Cra előmelegített sütőbe tesszük 25 percre, (én a kerámia felületes öntöttvas edényben sütöttem).Egy serpenyőben az apróra vágott hagymát kicsi olajon üvegesre pároljuk, majd hozzáadjuk a mustármagot. A padlizsánhoz adjuk a hagymát, a csicseriborsót, a curryt és az alaplével felöntjük, és 20 percig főzzük alacsony lángon. Én nem áztattam a csicseriborsót, így nem is főtt pépesre, de én így szeretem, ha valaki nagyon puhára szereti főzni, annak ajánlom, hogy előtte pár órára áztassa be a csicseriborsót. Egyébként a maga a csicseriborsó változtatható lencsére, vagy vörös lencsére is. Én már mindhárommal kipróbáltam, de nekem a csicseriborsós ízlik a legjobban.

Az eredeti fogyasztási szokásoknak megfelelően naan kenyeret kellene enni hozzá, amit én magam szoktam is készíteni, de csak háni ragaszkodik hozzá, szerintem simán üresen is nagyszerű. A naan kenyér elkészítése is csak idő kérdése, amúgy nem kell hozzá sok minden, a kelesztés viszont 1+fél óra.

Hozzávalók:

2,5 tk élesztőpor

2 ek cukor

500g liszt

190ml víz

1 tk sütőpor

2 tk só

2 gerezd fokhagyma

3 ek tej

2 ek joghurt

1 tojás

2 3k olaj

3 ek vaj

A lisztet a sót a sütőport és a reszelt fokhagymát összekeverjük. Az élesztőt 190ml vízben a cukorral felfuttatjuk. A tejet, tojást, joghurtot, olajat, vajat összekeverjük. A liszthez öntjük az élesztőt és a tojásos keveréket, és kézi mixerrel (dagasztólapáttal) vagy kenyérsütő gépben alaposan összedolgozzuk, majd egy órára lefedve meleg rakjuk kelni. A folyadék és a liszt mennyiségen keveset lehet változtatni, ha túl lágy, vagy kemény a tészta. Kevés vízzel vagy liszttel korrigáljatok. Ha kézzel dolgozunk, a tésztát legalább 8-10 percig gyúrjuk. Ha megkelt, osszuk 8 részre a tésztát, és újabb fél órát hagyjuk kelni lefedve. Ekkor nyújtsuk ki kerek lepényformára, és forró serpenyőben kevés vajon süssük mindkét oldalát. Figyelem! Mielőtt a sülni raknánk a kenyereket, az éppen aktuális oldalt, amit a tűzre rakunk, kenjük be vízzel ecset segítségével. Mielőtt megfordítjuk akkor kenjük a másik oldalt is. Nem kell neki sok idő, kb. 1-1,5 perc per oldal.  

A méregtelenítésre szükségünk van. Van rá sok módszer, és ennek egyik legegyszerűbbje, amikor az étkezésekbe építünk méregtelenítő fogásokat időről időre.  A keresztesvirágúakhoz tartozó zöldségek (mint például a brokkoli, kelkáposzta, karfiol, káposzta,zsázsa, torma és kelbimbó) önmagukban bírnak mindennel, ami a tisztuláshoz és az egészséghez szükséges. Ha nyersen esszük nagyon sokat teszünk magunkért.

Azért azt is érdemes tudni, hogy a darabolt zöldség hat órán belül elveszti glükozinolát tartalmának 75%-át, tehát a frissen fogysztásnak nagy jelentősége van. Mit teszünk ha frissen megesszük: méregtelenítünk, mert támogatjuk az immunrendszert, gyulladáscsökkentő hatásúak, támogatjuk a hormonális rendszert, és antioxidánsokat ,juttatunk a szervezetünkbe. Vitaminok és ásványi anyagok, karotinoidok és a flavinoidok, nagy mennyiségben találhatók a saláta hozzávalóiban, de van hangsúlyoznám, hogy mindezt elolvasni, és tudni nem legendő. meg is kell enni! 

Update: 8 perce raktam fel a posztot, máris van aki megkérdezte, beteg vagyok e, és hogy hova lett személyes bájom hogy semmi sztori, hova lettem én magam (ettől a salátától máris láthatalanra fogytam) csak flavoniakármik, meg karotibármik. Hiába no, elvette az ihletet ez a sok okosság amit leírtam, de kell néha az is, nem csak mindig habzsidőzsi. Köszönöm amúgy az észrevételt.

Hozzávalók:

1fej brokkoli

1fej karfiol

2 sárgarépa

1 marék aszalt vörösáfonya

1 marék mazsola

1 csomag petrezselyem

2 ek napraforgó

1 ek tökmag

fél citrom leve

só

esetleg kevés méz

Konyhai mixerben vágjuk apróra a zöldségeket. A magokat és az aszalt gyümölcsöket adjuk hozzá, majd locsoljuk meg a citrommal, és sózzuk. Gyakorlatilag készen is van, Ha valaki szeretné, egy kevés mézet is locsolhat rá. Igazán friss, és és a magoktól, gyümölcsöktől izgalmas lesz a saláta. 

A sok süti mellé csempésszünk néha ilyene ételeket is az asztalra.

A birsalma végre megérett, és sok helyen kapható, sőt van még szilva is, így mindenki varázsolhat ilyen reggelit magának. Azért javaslom a korai időpontot ehhez a french toasthoz, mert a kalóriatartalma nem csekély, így érdemes bőséges reggeliként számolni vele, ami után csak saláta ebéd jöhet majd szóba, de nem is kívánunk nagyon mást.

Van már itt a blogon két másik reggeli toast, az egyik  tiramisus, a másik epres, és még rendkívül sok lehetőség van ebben a french toastban, csak jól körbe kell nézni otthon, és felhasználni ami van. Nekem szilva és birsalma csücsült itthon , így lett ebből szombati reggeli.

Hozzávalók:

4 szelet szikkadt kalács

3 tojás

3 ek tejszín

1 vaníliás cukor

250 g mascarpone

a sütéshez vaj

 A gyümölcs szószhoz:

1 birsalma

4 szilva

1 szelet citrom

3 szegfűszeg

1 darab fahéj

méz kb. 3 ek

A szószhoz a gyümölcsöket kockára vágjuk, és a fűszerekkel forrni rakjuk annyi vízzel, ami ellepi. Ha puhára főtt a birs, szedjük ki a fűszereket, és turmixoljuk össze.

A tojásokat a tejszínnel, cukorral verjük fel, és a kalácsokat mártsuk bele mindkét felével, mafd kevés vajon süssük meg.

A kalácsokra tegyünk mascarponét, és öntsük le a gyümölcs szósszal. Ha az összhatás nem megfelelően édes, szórjuk meg fahéjas porcukorral.

A szósz kellően sűrű lesz, mert a birsalma pectin tartalma igen magas. Gondoljunk csak a birsalmasajtra.

Készítettem egy desszertnek, nem pedig reggelinek tálalt változatot is, ami kis adag, inkább falat, és a sorrend is más, a szósz került alulra, a toast rá, végül a mascarpone, amit cukorral megszórtam. Egészen más arcát mutatta.

Tegnap 7 asztalt fotóztam végig, és 7 alkalmat jártam körbe vele. Ma nem tudom melyik hangulatot szeretem a legjobban, és nem tudom melyikkel kellene kezdenem. Miként kellene ezeket megmutatnom? Téma, szín, hangulat, alkalom? Kétség nem fér hozzá, hogy egy szépen terített asztalhoz mennyivel szivesebbn ülünk, le, és hogy mi magunk mennyire alkalmazkodunk az asztalhoz . Ha szép az asztal a körülötte ülők is megpróbálnak szépen enni, és viselkedni.

Már aki tud egyáltalán,  mindenesetre szoros az összefüggés az evés mikéntje, és a környezet között. Nálunk is vannak gyors vacsorák, van papírból kinderpingvi, és vannak ünnepi alkalmak is, nem eszünk minden nap ilyen szép asztalokról. Ha elképzelem, hogy hova kerül a kumpripürés tál, akkor sehova inkább, de rendes háziasszony nem is tálakat az asztalra. Igenám, de akkor akkor valakinek tányérokon kellene hoznia az egyesével tálalt ételeket. Basszus nem volt hiábavaló az a cselédrendszer a múlt században. 

Erről jut eszembe. Volt egy kolegám, aki azt mesélte, hogy neki az a fejlövése, hogy a vasárnapi ebédhez nyakkendőt köt, de ha nem is. akkor sem mackóban ül az asztalhoz, hanem finom elganciát vár el magától, és a családjától is. A felesége több ízben próbálta megvilágítani hogy mennyire irreális ez egy két 5 év alatti gyermekkel bíró családban, de Máté ehez ragaszkodott. A gyerekek sem ülhettek le vasárnap a kertből beesve füves térdű jeansben, és anyu sem pöttyös pólóban, mert kifröccsent a paradicsom jajbocsdrágám. Kicsit megkönnyebbültem, hogy ehez képeset háni ennyire easygoing (semmi faxni) pláne annak ismeretében, hogy vannak napok, amikor ebéd előtt fél órával kérem meg a fiúkat, hogy mostmár kérlek bennetek öltözzetek fel, mert mindjárt ebédelünk, és azért pizsibe mégsem kellene asztalhoz ülni.

Talán pont ezért jó, ha vannak alkalmak, amikor mégis csak kiszakadunk, és különlegessé tesszük a napot, a pillanatot, és az alkalmat. Ezeknek az asztaloknak az a feladata, hogy megmutassák, merjünk a tányáron kívül mást is az asztalra tenni, használjunk textileket, virágokat, köveket, növényeket, dobozokat szalagokat...

Nem kell minden, és nem kell egyszerre sem, de valami kell .Nem mindenki bír azzal a képességgel, hogy lássa az otthon lévő eszközeikből, tárgyaikból miként teríthetnének szépen.

Elképzelhető, hogy van otthon zöld abrosz, szalvéta, tányér, gyertya, csak nem jutott eszünkbe egymás mellé rakni, viszont ajánlom mindenkinek, hogy szaladjon némi inspirációért Imi barátomhoz, és inspirálódjon. Lehet hogy csak két mini chrisantenum, vagy egy orchidea kell még, azt mindjárt meg is lehet venni, Ha pedig egyben megtetszik az egész asztal, össze lehet fogni a terítő ngy sarkát, és mindenestül hazavinni. Persze aki nem siet ennyire, annak be is csomagolják, és megköszönik amikor kifizette. Kedvesek a munkatársai is. Fantasztikus tea választék is található a boltokban, érdemes azt is megnézni. 

Végül hogy meggyőzzek mindenkit arról, két levél a kertből is elegendő dekor eleme lehet az asztalnak. Csak egy szép illő tál kell alá.

A boltokat a Dunaplaza és a Corvincenter földszintjén a nagy élelmiszerboltok mellett találjátok. Ha van kérdésetek Terítéssel textilekkel virágokkal, fellelhetőséggel kapcsolatban, a facebookon megtaláltok, és ha kell Imi is ott lesz.

Ha van csúnya süti, az az almakocka, de lehet háromszög is, sőt van aki csak simán halmokat rak  kanállal. Na ha valakinek kell egy stylist, az ő. Szegényke csúnya és színtelen, talán még kicsit jellegtelen is, de mindezt a javára is lehet fordítani, amikor szeretnénk valami egészen másnak mutatni, és apró kiegészítőkkel szerethetővé, és izgalmassá tenni.

Így lesz az almaszögekből (legyen akárhány, 3,4...) almatorony. Kicsit jobb nem? A tornyokat általában meg akarjuk hódítani. Az eddig elképzelhetetlen forma és név után aztán kapott új ruhát is, mondjuk papír, de van akinek a háza is abból készül, úgyhogy neki még szerencséje is van, mert csak a ruhája papír, a kecó amiben lakik az puha meleg és bélelt , és végül kapott egy csinos implantot is az egy egész emeletnyi almapép, végül sminkeltem, csillogó zöld kristállyal.

A széptől még így is messze van, de nagyot lépett előre az eredetihez képest. És persze finom, sőt szerintem másnap finomabb, mert jobban összeérik, mint frissen.

Hozzávalók:

75g vaj

100g cukor

225g liszt

2 tk sütőpor

csipet só

225ml iró

100g savanyú zöldalma

A péphez 3 zöldalma

2 ek cukor

60g vaj

mazsola, fahéj, gyömbér opcionálisan

Kezdjük az iróval, ami ha nincs, akkor használjunk 225ml tejet amibe 2 ek ecetet rakunk és 5 percre félrerakjuk, ezután máris felhasználható. A vajat a cukorral kikeverjük, és bár elég száraz, és csak lassan fehéredik pár percet szánjuk rá. A liszthez adjuk a sütőport és a sót, ha ebbe rakunk fahéjat is,  akkor  azt is liszthez keverjük, és felváltva az iróval tegyük a vajhoz, végül az apró kockákra vágott almát is keverjük bele.

Most következik a nehezbb része, a papírruha. Ezek úgy készültek, hogy sütőpapírból kb 12cm széles csíkokat vágtam, amiket egy vitaminos doboz köré tekertem, hogy körbeérje, és az alsó 3 centit a doboz aljára hajtogattam, hogy legyen talpa. Köré tekertem egy 8cm széles papírcsíkot második rétegként, és agy fonallal körbekötöttem. Lehúztam a dobozról, és ebbe a papírkapszliba kanalaztam egyenkét 2 evőkanálnyi tésztát. 190C-on 25 percig sütöttem őket.

A péphez az almákat pucoltam, magoztam, vágtam, és a vajon cukorral, fűszerekkel: gyömbér, fahéj, mazsola péppé főztem az almákat. Villával rásegítve kb 5 perc volt. Tegyük félre hűlni. 

A sütiket vagy vegük ki a kapszlikból, és vágjuk ketté, ide kell tölteni a pépet, ezt én zöld cukorba forgattam, de csak azért, hogy látszódjon hol van, amúgy tök felesleges. Másik esetben hagyjuk a papírruhát, de a fonalat cseréljük valamilyen csinos szalagra, és egy kis tálban adjuk mellé a pépet kiskanállal, mintha jam lenne, és lehet kenegetni.

Ha (igazi) öreglány leszek, ilyet fogok adni a pajtásaimnak egy egy römi előtt a tea mellé, és kislányoknak fogom szólítani őket. Remélek csajok olvasátok mi vár rátok!

Azt hinnénk, hogy a tészta és a design csak Olaszországban találkozhat össze, és minden valamirevaló tészta ott nyeri el végső formáját, amit aztán szerte a világban megpróbálnak a sablonokra formázni a gépsorokra több kevesebb sikerrel. Íme itt a DISCHI VOLANTI , ami az ufoláz idején  készült, egy amerikai Kenneth Arnold  által 1947-ben. Köszönjük neki.

Van egy könyv, a The Geometry of Pasta, amelyben rátaláltam erre a példányara, és annak eredetére, és amelyre régóta vágyom, sőt most már igazán meg kellene vennem. Csak hánival alkut kötöttünk, miszerint nem jön már új könyv, csak ha könyvespolc is, azt pedig már nem egyikőnk sem szeretne, e forradalmisták lettünk, csak éppen arra nem gondoltunk, milyen lehet egy nagy albumot e(l)olvasni. Amúgy ez nem is hozzáférhető  ebookban.

A tésztát Angliában vettem, a  Tesco saját szines márkái között bukkantam rá. Nem tudtam nem megvenni. Egyébként a srácoknak hoztam Thomas és barátai tésztát is, hamar megették, és imádták, Volt benne Thomas, síp, Kövér ellenőr, és Sovány ellenőr. 

Hozzávalók:

tészta

sült tök

kolbász

olaj

zsálya, vagy bazsalikom

parmezán

A tészta elkészítését hamar le tudom írni . A sült tököt felkockázzuk, olajon a kolbászt és a zsályát átforgatjuk, hogy az ízek kioldódjanak, hozzáadjuk a tököt, A tésztavízből  2 ek-nyit ráöntünk, majd jöhet a tészta, amivel összeforgatjuk, és a tetejét alaposan megszórjuk parmezánnal. Ha nincs zsályánk, a bazsalikom is megteszi, de szerintem a zsályával finomabb.

Amikor eljön a hideg, eljön a vágyak ideje is. Vágyunk a hóra, a teára, a kekszekre, és azokra a sütikre, amik mint a főételeink is, tartalmasabbak, nehezebbek, és elegendő energiát adnak, a hideg elleni védekezéshez. Biscottit még soha nem sütöttem nyáron. Bezzeg most, hogy a kávéimat több tejjel iszom, hogy átjárjon a meleg, illeteve elkezdtem az esti tea szeánszaimat, jólesik mellé valami édes, tekintettel arra, hogy mindegyiket csak natúr iszom.

A biscotti kitűnő mártogató egyesek szerint, szerintem viszont vétek bármibe belemártani mert tönkreteszi a kávét is, meg a teát is. Meg a biscottit is, pont az a jó benne, hogy kemény, és ropog.

A mandulásat és a csokisat szeretem a legjobban. Elrontani a sütéssel lehet, ha a hőfok, vagy a sütés hossza nem megfeleleő, illetve a második sütésnél ugyanígy.  Ha nem porhanyós nem ropog, nem törik könnyen, inkább nyúlik, hajlik, akkor nem sikerült. Dobozban sokáig elállhatna ha nem szeretném ennyire. 

Hozzávalók:

220g liszt

125g kakaó

1 sütőpor

1 tk só

225g cukor

85g vaj

2 tojás

150g mogyoró

80g csoki chips

A vajat a cukorral és sóval alaposan kikeverjük mixerrel, majd hozzáadjuk a tojásokat, és azzal is keverjük még 2 percig. A liszetet, sütőport és a kakót keverjük össze, adjuk a vajas krémhez. Alapos keverés után tegyük bele a csokoi chipset és a mogyorót. A tésztát osszuk kétfelé, és sütőpapíron formázzunk belőle két lapos bejgli szerű rudat. A tetejét megszórhatjuk cukorral. 175Cra előmelegített sütőbe rakjuk, és 25 percre a sütőbe. Ha kész, hagyjuk kb 30 percet hűlni, és szeleteljük kb 1 cm szélesre őket, majd a talpukra állítva szellősen, hogy legyen a szeletek között hely, tegyük vissza újabb 20 percre a 175C fokos sütőbe. Most kalsszul kiszáradnak , és ropogósak lesznek.

Mindenki egye ahogy szeretné, szárazan, mártogatva, vagy akárhogy, a lényeg, hogy élvezze.