Nem értem én ezeket az olaszokat! Kb úgy érzem magam mint kis Vuk, aki szembe találkozik az addig sosem látott békával, és azon tűnődik, hogy akkor ez most: békaróka, vagy rókabéka - rokon vagy nem rokon?
A minap a Culinaris felé vetett az utam, vesztemre, és nem voltam rest meg is állni, és csak úgy benézni. Ez egy tömött papírzacskót jelentett. Jól benéztem. Viszont erre a csodálatos tésztára leltem, ami szerintük sacchettini, azaz táskácskák, szerintem meg a vak is láthatja, hogy saláták. Olyan csodálatosan formázott tészták, hogy legyszívesebben egy salátaágyást fotóztam volna belőle, illetve ha nem srácaim lennének, és volna itthon egy játék babaház, akkor abban készült volna a fénykép. Mellékesen megjegyzem, hogy spenótos tészta spenóttal és ricottával töltve.
Nem volt mese, tettem az esti fényekre és azonnal fotóztam a kis salátáimat, viszonyításnak a méretekhez az ott egy spagettis kanál. Ugye hogy ez saláta? A táskáknak tudomásom szerint amúgy is van fülük, ezen meg nem látom.
Lett belőle vacsora is, semmi extra, aszalt paradicsomos tejszínes mártással.
Hozzávalók:
1 doboz De Angelis sacchettini tészta
6-8 fél aszalt paradicsom
400 ml tejszín
só, olaj
parmezán
friss oregano
Az aszalt paradicsomokat pici olajon átpirítottam, hogy az ízeket még jobban kinyerjem, majd ráöntöttem a tejszínt, egyet forraltam, hogy kicsit sűrűbb legyen, sóval, parmezánnal és friss oreganoval ízesítettem. A kifőtt tésztát beleforgattam.
Viszontlátásra! Ennyi volt, de nagyon finom.
Utolsó kommentek