Másfél hét kellett a leves elkészítéséhez. Nem a bonyolultsága miatt. Meg kellett várni, míg annyira lehűl, hogy bekapcsoljam a sütőt.
Lucától kaptam egy nagy cserépnyi koktélparadicsomot, amit az ablakban ápolgattam, és bár nagyon finom volt az íze, a héja egyáltalán nem. Ezért arra jutottam, hogy készítek belőle valamit, amiből kihagyom a héjat csak a paradicsom belsejét használom. Hamar kitaláltam, hogy mi lesz belőle, csak az időjárás nem segített. A 24. órában jött a hidegfront, pénteken elkészült a leves.
A paradicsomról viszont eszembe jutott egy egy telefon, amit szintén pénteken kaptam. Gyakran élek azzal a javaslattal, illetve mondattal, különösen az egyszerű ételek esetében, hogy a jó minőségen múlik minden. Például az érett paradicsomon, vagy a jóféle olívaolajon. Olyan ez, mint egy tanulmányi verseny: ha egy osztály indul, ott pont elfér benne egy gyengébb képességű diák, attól még benne lehetnek az első tízben egy országos versenyen, mert a többi diák felhúzza az egy gyengébb teljesítményt. De ha egy vagy két diákot indítunk a töri versenyen, annak nagyon pengének kell lenni, mert ha egyből egy , vagy kettőből egy rossz képességű, tuti elbukjuk a lehetőségét egy jó szereplésnek. Tehát ha mozzarella-paradicsom tálat készítünk, érdemes édes, érett, finom paradicsomot használni, jóféle mozzarellával, mert ha nem, akkor úgy járunk mint a telefonos segítséget kérő Zsuzsa, aki ezt mondta: Te! Mit csináljak, ennek semmi íze sincsen?
Nagyon rosszul éreztem magam, mert ráadásul én javasoltam a paradicsom- mozzarella tálat, mint gyors, egyszerű vendégváró fogás, de azt nem tettem hozzá, hogy ne egy hyperben vegye meg a műanyagdobozos félkilós kiszerelésű paradicsomot. Bocs Zsuzsa, majd megpróbálom jóvátenni.
Szóval, ha elkészítitek ezt a levest, figyeljetek arra, hogy érett, piros, ízes paradicsomot használjatok, mert nagyon sok múlik rajta. Meg az olajon, meg a sajton.
Hozzávalók:
1 kg paradicsom
4-6 ek tejszín
3-4 ek balzsamecet (sűrű, édes, nem Tescos)
4-6 ek olívaolaj
2 gerezd fokhagyma
só, olívaolaj
A paradicsomokat megspricceltem olívaolajjal és kicsit megsóztam, beraktam a sütőbe és addig sütöttem, amíg a héjak maguktól el nem kezdtek leválni, és a paradicsom teljesen átsült, levet eresztett, megpuhult. Ezt 220C.on követtem el. A héjakat lecsippentettem a paradicsomokról, és a tejszínnel, a olívaolajjal és a késsel összenyomott fokhagymagerezdekkel összeforraltam, majd kivettem a fokhagymákat, botmixerrel összeturmixoltam, és beletettem a balzsamecetet. A balzsamecet édesít rajta, a tejszíntől és az olívaolajtól krémes lesz. Ha nem elég sós lehet utánsózni, ha valaki édesíteni szeretne, arra jó a balzsamecet, vagy a balsamico, ami a balzsamecet redukciója, így édesebb és töményebb az ecetnél.
A kész levesre egy egy kanál olívaolajt és balzsamecetet tettem, nagyon-nagyon finom lett. Szerdáig hideg lesz, neki lehet állni bátran.
Egy éve: a legegyszerűbb, legkülönlegesebb, őszibarack desszert (kötelező!), és egy különleges epres kéksajtos saláta
Utolsó kommentek