Vannak ételek, amiket nem azért készítek el, mert biztos vagyok benne, hogy finom lesz, vagy tuti siker, szimplán csak hajt a kíváncsiság, vonz az abszurditása (céklahab), esetleg azért mert kihívást jelent.

Láttam valahol egy pohár kaját, amiről kiderült, hogy sós, pedig nem vártam volna, valamint hasonlóan a crumble-hoz, morzsa volt a tetején.  Na ez már végképp furcsa volt. Nem voltam benne biztos, hogy szeretném a morzsás pohár ételt, így ugyanabból a receptből elkészült egy morzsás poharas, és egy jóval klasszikusabbnak tűnő, talán sokak számára befogadhatóbb, tésztás változat is. A két étel étel között két különbség van csupán, a morzsa vagy tészta alkotja a szénhidrát tartalmát, valamint hogy pohárban, vagy tányéron van-e. Nyilván más-más alkalomból tenném asztalra mindkettőt.

A recept hozzávalói:

1/2 póréhagyma

1 gerezd fokhagyma

1 doboz hámozott paradicsom

1 padlizsán

1 cukkini

1 ág friss rozmaring

3 ág friss kakukkfű

só, és bors, olaj

1 kanál cukor

A padlizsánt meghámoztam, kicsi kockákra vágtam és megcukroztam, majd hagytam állni 20 percet. A hagymákat olajon üvegesre dinszteltem, hozzáadtam a paradicsomot, összefőztem, sóztam, borsoztam. A padlizsánt levét kicsavartam, és olajon a friss kakukkfűvel és rozmaringgal, sóval és apróra vágott cukkinivel még éppen roppanósra pároltam. A paradicsomot összeturmixoltam.

Itt jön az első választási pont, hogy morzsás, vagy tésztás? 

Ha morzsás, akkor a paradicsomot a padlizsánra öntjük és összeforraljuk, ha tésztás, akkor külön hagyjuk őket.

A fehér krém, vagy mártás hozzávalói: 

100 g friss kecskesajt

100 ml tejszín

60 g mascarpone

Na ezekkel nem volt sok gond, csak összeforraltam. A kecskesajttól nagyon finom volt, de szerintem anélkül is hasonlóan finom lehet, főleg ha valaki nem barátja annyira mint én.

A tésztás változathoz kell egy ehhez hasonló jóféle kagyló, ami bármilyen meglepő is: Gyermelyi tészta, ha morzsázunk pohárban, akkor:

100g liszt

50g vaj, só bors,

és egy kicsike tojás kicsike sárgája.

Összemorzsoljuk, 30 percre hűtőbe tesszük, majd  sütőpapírra morzsolva 200 C fokon, 10 perc alatt megsül.

Tehát  a poharas változat:

Alulra a paradicsomos, padlizsános cucc, rá a sajt, rá a morzsa.

Tésztás változat:

Tányér aljára paradicsom , a tészták aljába sajt mártás, a tetejére a padlizsán, amiket ráteszünk a paradicsomra.

Hej, de nagyon jó lett - szerintem mindkettő -, de családilag inkább a tésztás jöhet szóba.

Nem megy még flottul a szerkesztés, de ismétlés a tudás ...."valami rokona, az biztos" (mondta a bukott riportalany a pótvizsga kapcsán). Szerintem, legyen mondjuk az apja. 

Kati tegnap megkérdezte, a céklára reagálva, hogy: "...csak ilyen epertorták lesznek, vagy normális kaják is?"

Ezért aztán jöjjön egy nagyon normális, és egyszerű édesség, ami talán még neki is menni fog (majd lassan írom). Az almák úgyis kezdik elveszíteni a frissességüket, pont megfelelőek, hogy lepényt készítsünk belőle. Nem kell nagyon előkészülni, egy normál hűtőben alapban megtalálni minden hozzávalót.

Annyira, de annyira finom, hogy rászoktok, ha megkóstoljátok.

Mielőtt megkérdezitek, igen, nálam is lehet kóstolni, csak szóljatok előtte!

Hozzávalók:

3 alma

2 ek friss citromlé

3 ek sima liszt

3 ek cukor

1/4 tk fahéj

1 tk sütőpor

2 tojás

vaj a sütéshez (kb 5 dkg)

+ tejföl a tálaláshoz

Az almát lereszeljük, 1 ek citromlével, és 1 ek cukorral összekeverjük, félrerakjuk kb. 15 percre. A tojásokat villával felverjük, a lisztet, a sütiport, fahéjat, maradék cukrot összekeverjük. 

Ha letelt a 15 perc, az almát kicsavarjuk, lehetőleg rögtön egy kis lábosba, amibe majd a karamell készül, és a száraz almát összekeverjük a tojással, az 1 kanál citromlével, majd ebbe az almás keverékbe jöhet a lisztes, száraz tartalom. Ha ezt is összekeverjük, ismét félre rakhatjuk. 

Jöjjön a karamell. Ne essetek kétségbe, ez nem igazi karamell, nem kell hozzá hőmérő, és szuperképesség, elronthatatlan, mert nem számít ha kicsit hígabb, vagy sűrűbb.

Hozzávalók : 

az almánk kifacsart leve leszűrve

3 ek cukor, 

1 ek vaj, 

2-3 ek tejszín

pici só

Az almalét forraljuk addig, amíg kb. fele mennyiségű lesz, majd tegyük bele a cukrot, forraljuk, amíg elkezd sűrűsödni, ekkor tegyük bele a tejszínt, még 1 perc forralás, és végül a vaj, meg a só. Ha elolvadt, kész is van.

Most süssük meg az almalepényünket a vajon. Ne maximumon álljunk neki a sütésnek, sőt!

Olvasszuk meg a vajat, és vegyük vissza majdnem minimumra a hőfokot, majd vizes kanállal vegyünk ki egy adag almát, és lapítsuk el a serpenyőben. Lassan süssük mindkét oldalán. 

Ha kész, papíron itassuk le a vajat, locsoljuk meg a karamellel, és tegyünk mellé tejfölt, így lesz kerek az ízvilága!

Első kottám a tavasz jegyében : pompázzanak a rózsaszínek!

Nem táplálok semmilyen különös érzést a céklákkal szemben, amolyan semleges holmi. Viszont ha a színekről gondolkozom, zavarba ejt ez a zöldség. Merthogyugyanis: bordó is, lila is, rózsaszín is.