Új testben a régi pite. Sőt két új testet is fel tudtam ajánlani a régi pitének, és mindkettő nagyon jól állt neki. Az egyikben a szilva, a másikban a tészta dominál jobban, ám mindkettőhöz ugyanazt a tésztát és szilvát használtam.
Az orosz nagyi almás receptjét vettem alapul, mert már ott is nagyon tetszett. Az almát szilvára cseréltem, a tepsit meg serpenyőre, illetve kenyérsütő formára.
A serpenyős változatnál a szilvát meglocsoltam balzsamecettel, és friss rozmaringot vágtam rá, pici fahéj, és cukor hintés után a tésztát ráreszeltem reszelővel. A z utolsó simítást a sütő végezte rajta, a tésztának nem kellett sok idő, viszont a szilvánk adtam volna még szívem szerint. Ebből az a tanulság, hogy ide az érettebb, lédúsabb szilvát kellett volna használnom.
A kenyér forma pont úgy működött, mit a tepsis almás változat., alul kibéleltem a formát tésztával, a szilvát rátettem, kicsit cukorral és fahéjjal megszórtam, aztán rátettem a tészta másik felét, amit kinyújtottam előbb. Itt is csak sütni kellett. Szépre, barnára.
A receptet idemásolom, a többi tudnivaló pedig fentebb leírtam.
Hozzávalók:
220g vaj
220g cukor
2 tojás
1 sütőpor
pici só
1 citrom leve
480g liszt (esetleg több)
A vajat a cukorral 2 percig habosítjuk a kézi mixerrel, hozzáadjuk a tojásokat, és újabb 3 perc következik, aztán a só, a citromlé. Ekkor kicseréltem a habverőket dagasztó spirálra, és hozzáadtam a sütőporos lisztet, és alaposan összekevertem. Ha a tojások túl nagyok voltak, lehet, hogy szükséges lesz még egy kevés liszt, de 50-60g-nál nem több. Egy puha tésztát kell kapnunk. Frissentartó fóliába, vagy egy zacskóba téve menet a hűtőbe.
A tésztát felezzük, és egy kivajazott tepsi (egy arasz szor két arasz) aljába nyújtjuk az egyik felét, arra rárakjuk a szilvát, majd a másik fél tésztát is kinyújtjuk, és rárakjuk az almára. Nem lehet elrontani akkori is jó, ha a tészta kicsit nagyobb, és felér a tepsi oldalára, akkor is jó ha nem, akkor is, ha nem egyenletes a tészta.
190C-ra előmelegített sütőben 45-50percig süssük.
A kenyér változat megtelt a szilva ízével, az összes kisült lét magában tartotta, nem is tehetett volna ennél jobbat. Négyen (ebből kettő gyerek volt, de az egyik csak 21 hónapos) egy szelet kivételével egyben befaltuk, még melegen illatozva gőzölögve. És az utolsót is csak azért hagytuk, mert...nem tudom, semmi értelme nem volt. De legalább volt alkalmam megkóstolni hidegen is, úgy is jó volt, bár ha már, akkor inkább a meleg langyos változat.
A serpenyős meg gyümölcs orientált, és könnyed fűszeres volt, össze nem hasonlítható. Azt is ajánlom tiszta szívből, az elegásabb. de az is nagyon hamar elfogy.
Egy éve: Birsalmás fügetorta
Utolsó kommentek