Mint mindennek, ennek is van klasszikus, és egészségesebb változata. Egy próbát megér nem? Hogy másnak ne próbálkoznia kelljen, hanem tutira menjen amikor nekiáll a receptnek, én próba sütöttem, úgyhogy aki hisz nekem, az tegye magáévá a tapasztalataimat.
Volt az életemnek egy hosszabb időszaka, amikor nem szabadott mindent elhinni, de akkor ezt nem hirdettem, főleg nem a tesómnak, aki viszont mindent elhitt, mert annyira őszintének tűntem. Így telt el egy egész nyári szünet anélkül, hogy akárcsak egyszer én mosogattam volna ebéd után. Úgy 9-10 éves lehettem, amikor mami ránk osztotta az ebéd utáni mosogatást, de beosztást nem mellékelt hozzá.
Hétfőn azt mondtam Botinak: -Te kezdesz. -Oké.
Kedden: -Tegnap meg ma Te mosogass, holnaptól én. -Oké.
Szerdán: -Ááááá, legyen inkább a tiéd a 3. nap, jövő héten az enyém lesz a hosszabb.-Oké.
Csütörtökön: -Boti ha vállalod ezt a hetet, és kettőt vállalok utána. -Oké.
Pénteken: -Köszííííí, olyan rendes vagy. -Tudom.
És jövő héten újra elkezdtem, sok „légyszivel” és „kérlek csak ma még utoljára” fordulattal... és tényleg eltelt a nyár.
Hogy mindenki megnyugodjon, évekkel később törlesztett, és hasonlósan fájdalmas volt, csak ezúttal nekem.
Viszont már megjavultam, nem úgy mint Bendegúz (...próbáltam én megjavulni, de faluhelyen nem megy az olyan könnyen...)* tehát higgyetek el mindent nyugodtan.
A süti nagyon finom, kicsit barnább, és kicsit karcosabb, az állaga ugyan olyan mint fehér testvérének és nagyon-nagyon jó. Érdemes kipróálni ezt a változatot is annak, aki az eredetit szereti.
Hozzávalók:
200g finomliszt
300g teljes kiőrlésű liszt
1 tk szódabikarbóna
50g barna nádcukor
1 tojás
150g vaj
3-4 ek hideg víz
csipet só
Krém:
1000ml tej
½ vanília rúd
80g liszt
80g búzadara
100g méz
150gvaj
2 ek cukor
Baracklekvár
A tészta száraz hozzávalóit összekeverjük, majd a tojást és vajat is hozzáadjuk, és annyi vízzel összegyúrjuk, hogy egy jól nyújtható tésztát kapjunk. Ez nekem 3.5 evőkanál volt.
Négyfelé osztjuk, és sütőpapíron egyforma négyzeteket nyújtunk belőlük. (25 x32cm) 180C-ra előmelegített sütőben kb 10 perc alatt megsülnek a lapok.
Azért érdemes azonnal a sütőpapíron nyújtani, mert akkor nem kell átrakni a tésztát, ami nagy könnyebbség, mert a teljes kiőrlésű liszt miatt könnyebben törik a tészta.
A krémet a vajat és a lisztet annyi tejjel összekeverjük, hogy folyós, és csomómentes legyen . Hozzáadjuk a mézet, és a vanília belsejét. A maradék tejet forrni tesszük, a vanília héjával. Ha felforrt, hozzáadjuk a lisztes tejet, és állandó keverés mellett besűrítjük. Félrerakjuk hűlni. A vajat a cukorral és a vanília belsejével habosra keverjük, majd a kihűlt krémmel alaposan összekeverjük.
Az első tésztalapot megkenjük lekvárral, majd a krém egyharmadával, és rárakunk egy másik lapot. Még ugyanígy teszünk kétszer, végül a krémet lefedjük az utolsó tészta lappal.
Elméletileg csokimáz is kell a tetejére, de én anélkül is nagyon szeretem. Csokimázat a zserbónál találtok. A recept alapja Ritától van, kis változtatásokkal.
Ugye menniyvel értelmesebb az önkifejezés általam választott módja?
(pedig szeretem a graffitiket, de ez nam az -szerintem)
Kellemes húsvétolást mindenkinek! Anyóssal nem vitatkozni, gyereket szórakoztatni, úton vigyázni tessék! Jajj és az alkohollal is csak óvatosan, ha kérhetem. Köszönöm.
Egy éve: fetás cukkinis bébirépa, és csokis macaroon
*Indul a bakterház
Utolsó kommentek