KajaPiaZongora - recept, receptek

Azt hiszem ma sokszor fog elhangozni a kedvenc jelző. Ez a barackos pite mindent tud ami elvárható tőle, sőt még annál is többet. A klasszikus angol almatorta adta az alapot. Ha valaki nem ismerné, akkor elég annyit tudni róla, -és ezzel mindent el is mondok- nem lehet vele mellényúlni.

Van nekem sok unokatestvérem, de igazából mégiscsak egy. Egy kedvenc. Ettől az én kedvenc unokatesómtól kaptam ennek a csodás almatortának a receptjét. Kevés receptért vagyok annyira hálás, mint ezért. Leginkább ha a kedvenc sütimet kellene meghatároznom, akkor az almatorta, és a sajttorta közösen állnának a dobogó felső fokára. Mindkettő érdekessége egyébiránt, hogy az adott alapra építve hangulatnak, évszaknak, vagy kéznél lévő kiegészítők tekintetében alkalomra szabható. Vagy pont nem, mert az eredeti változat is ugyanannyira bűvöl el sokadszori sütésre is.

Most az történt pont, hogy már rég megálmodtam, hogy sárgabarackkal is ki kellene próbálni, de amikor kibontottam a konzervet, akkor megdöbbenve tapasztaltam, hogy a barackok roppant mód puhák, sőt inkább túlontúl. Nem szeretem a pürés állagú töltelékeket, így azt a megoldást választottam, hogy a barackok mellé almát raktam, hogy legyen benne mát textúra is, és ugyanilyen okból került a mandula a tetejére is.

Hozzávalók:

250g liszt

150 g hideg vaj

36 g cukor

2 evőkanál hideg víz

csipet só

2 nagy doboz sárgabarack konzerv

3 közepes alma

2 ek cukor

csipe fahéj

2 ek keményítő

1-2 ek baracklekvár a tészta kenéséhez, kevés mandula a szóráshoz.

A hideg vízen kívül minden hozzávalót a késes mixerbe tettem, és morzsásra kevertem, majd azzal sem vacakoltam, hogy kivegyem, mellétettem a vizet is, és tovább kevertem míg összeállt. Ha valakinek erre nincs módja, akkor a a víz kivételével kézzel morzsásítsa egy tálban a hozzávalókat, majd a vízzel gyúrja össze.

Egy órányi fóliában való pihentetés után lehet a tészta kétharmadával a formánk alját és oldalát, kibélelni, majd a gyümölccsel megtölteni, és végül a tetejét a kinyújtott maradék tésztával befedni. A barackot lecsöpögtetjük,majd kisebb darabokra vágjuk. Az almát megpucoljuk és kis kockákra vágjuk, majd a cukorral, a fahéjjal és a keményítővel összekeverjük. Ezzel a töltelékkel töltjük meg a tésztát. A tészta tetejét kenjük meg a lekvárral, vágjunk rajta egy lyukat a közepén, hogy a gőzök ezen át távozhassanak, és szórjuk meg a mandulával, végül süssük meg 180C-on. Kb 40-50 perc alatt.

Két kis, vagy egy normál méretű torta készülhet ebből a mennyiségből.

Egy éve: zöldség alaplé

Két éve:karfiol steak salátával, tiramisu frenhc toast (ez nagy kedvenc) 

Ez a pite amolyan átjáró a nyári gyümölcsös édességek, és a tél alig gyümölcsös holmijai között. Van benne gyümölcs, de nem sok, mégis igazi felüdülés, napsugarat hozó üde tavaszi ízvilág, ami gyakorlatilag bármilyen bogyós gyümölccsel elkészíthető.

Több mint egy hónapja, hogy készült ez a mini pite, de csak most jutottam el idáig. Mondom én, hogy türelmet kérek, de közben meg magamnak sincs ennyi önmagammal szemben. Mentségemre legyen szólva, hogy akkor frissen lefotóztam legalább, ami sokkal jobb, mintha egy egy hónapos pitét kaptam volna este tízkor lámpafénynél, vaku nélkül.

A joghurthab egy már kipróbált recept gyümölcsös változata, ez esetben áfonyával. A pite tésztája is egy meglévő recept tésztaalapjaként szolgált, viszont mivel ez a tészta igen ropogós, így éppen alkalmas volt, hogy egy puha habot befogadjon. Alulra a hab alá kerülhet egy friss gyümölcsréteg is, amit én az áfonyából nem tettem, de eperrel most bizonyosan úgy készíteném.

Közben megosztom Vince drámai kirohanását a múlt hétről. Túl voltunk már a vacsorán, amikor este nyolckor közölte, hogy ő még enne egy kicsit. Én rezzenéstelen arccal jeleztem, azt az érvénybe levő házi szabályt, hogy vacsora után, illetve konyhazárás után, hovatovább esti műszak után, ami 20h, ha bárki bármit szeretne a konyhában, azt saját hatáskörben intézheti. Háni javasolta Vincének, hogy haladjon ki a konyhába, a gabonát megtalálja a szekrényben, a tejet a hűtőben, a kanál és a müzlis tál szintén menni fog. Vince erre ránk nézett, és egy oktávval feljebb ránk ontotta a következőt: ...és egyek kint a konyhában egyedül úgy, mint akit elhagyott a családja???

Hozzávalók a tésztához:

150g liszt

75g porcukor

1/4 tk só

110g vaj

1 tojássárgája

1/2 tk vaníliakivonat

1 ek tejszín

1-2 ek jéghideg víz

Hozzávalók a joghurthabhoz:

1 zacskó zselatin por

2 ek víz

250 ml natúr görög joghurt

60 g méz

250 ml tejszín

1 doboz áfonya

1 ek cukor

pár csepp citrom

Az alaphoz késes mixerben, vagy kézzel összedolgozzuk a tésztát, ha szükséges plusz kevés jéghideg víz, akkor bátran tegyetek bele. Fóliába csavarva egy órát pihentessük a tésztát, majd egy kivajazott tortaformába nyomkodjuk bele.

Én csak fél adagot sütöttem meg, a többit fagyasztottam.

190C-ra előmelegített sütőbe süssük aranyszínűre, ez kb 25 perc.

Az áfonyát a cukorral, és a citrommal elkezdjük melegíteni egy lábosban, ha elzezd forrni, már le is vehetjük. Botturmixszal pürésítjük, félrerakjuk.

Egy kis edényben keverjük össze a zselatint a vízzel, tegyük félre. A mézet, és a joghurtot keverjük össze, ezt is tegyük félre. Egy nagy edényben a tejszínt verjük kemény habbá, és ezt is tegyük félre.

Melegítsük a zselatint 12 másodpercig a mikróban, ha kész azonnal csorgassuk a joghurtba, majd adjuk hozzá a kihűlt áfonyát is folytonos keverés mellett, végül a felvert tejszínt is.

Vagy azonnal kanalazhatjuk a kisült, kihűlt pite formákba, vagy külön egy edényben kihűtjük, és később a megdermedt habot átlapátoljuk, formázzuk.

Egy éve :fokhagymás zöldpaprikás spagetti, Banánkenyér kölessel

Két éve: gombás-kéksajtos szendvics, zöldborsós spárgaleves medvehagymás olajjal

 Komoly ellenérzéssel viseltetek azon a süteménynevek iránt amik szelet névre hallgatnak. Például: kakaós szelet, zabpelyhes szelet, pudingos szelet. Az is lehet, hogy nincsenek is ilyen sütinevek, csak kínomban én találtam ki, de a mi biztosan van, és ami a koronája ennek a szelet kérdéskörnek, az a Miranda szelet.

Most gyorsan rákerestem szeletsüti nevekre, és ez (miranda) példának okádék okáért igen sok találattal bír, pedig ennél visszataszítóbb név aligha van. Szóval ha valami szelet, az nekem hús. Bár a húst (néha) megeszem, és nincs vele semmi bajom, a hús szeletes süti rettenetesen hangzik, pedig bizonyára ez lebeg a lelki szemeim előtt, így amikor egy süteményhez párosul névként, azt látatlanban és tudat alatt elutasítom. Persze most, hogy kielemeztem magam, majd dolgozok rajta, de ez hosszabb folyamat lesz.

Mindez arról jutott eszembe, hogy a sógornőm egy doboz sütivel érkezett egy síelésre, amit anyukája, Piri mama sütött. Piri mamát én a töltött káposztájáról, és a linzeréről tudom látatlanban azonosítani (remek mindkettő), de a srácaim a nudliját is emlegetik, ami szerintük azért jobb egy kicsivel, de tényleg csak egy kicsivel, mint az enyém, mert ő ...”nem sajnálja belőle cukrot, anya!...”.

Na mindegy, szóval Zsuzsi jött a dobozával, és megkínált. Gyanúsan ízleltem, mert olyan ismerős volt, de tudtam, hogy ez nem mágnáspite, ám hiába kerestem a fejemben a megoldás után, szégyenszemre rá kellett kérdeznem, hogy mi ez?

Zsuzsi rá is vágta, hogy Londoni szelet, amitől nem ízlett kevésbé, merthogy nagyon rendben volt amúgy, csak kissé elszontyolodtam a név hallatán. Alaposan megdicsértem, és el is kértem ízibe a receptet, amin a sógornőm meg sem lepődött, csak megjegyezte, hogy aki eszik belőle, az kivétel nélkül elkéri a receptet. Jó ajánló levél nem?

Szóval, ez a szelet süti omlós, porhanyós, de nedves a lekvártól, és otthonos ízvilágú a diótól. Aki nem ismeri készítse el, aki ismeri, az meg szokás szerint lepje meg magát vele, hogy a maradék dió elfogyjon, úgyis jön a tavasz, és a friss gyümölcsök ideje.

Hozzávalók:

210g liszt

3 tojás sárgája

80g porcukor

140g vaj

½ kk szódabikarbóna

dió habhoz:

3 tojásfehérje

150g darált dió

120g cokor

300g baracklekvár

A lisztet, a cukrot, a vajjal, és a szódabikarbónával késes mixerben morzsásra kevertem, majd tálba öntöttem, és a tojások sárgájával összegyúrtam. Akinek nincs késes mixere, az nyugodtan gyúrja az egészet egyszerre kézzel. Egy sütőpapírral bélelt kis tepsibe nyújtjuk a tésztát, és megkenjük a baracklekvárral. A fehérjéket habbá verjük, majd hozzáadjuk a cukrot, és tovább verjük 2-3 percig, majd beleforgatjuk a darált diót, amit a lekváros tésztán végül egyenletesen elsimítunk.

165C-ra előmelegített sütőbe barnára sütjük.

A srácaim frissen szeretik, nekem egy-két nap állás után még jobban ízlik, remek kiránduló, piknikezésre alkalmas darab.

Egy éve: Alap csokoládétorta

Két éve: Bébirépa fetás cukkini csíkokban 

A legfontosabb amit erről a sütiről tudni kell az az, hogy végre megütöttem vele háni elvárt cukorszintjét. Nem finnyogott, hogy:” ...már megint kispóroltad belőle a cukrot”, vagy: ...az eredeti recept biztos több cukrot írt ugye...”. Szóval végre elmaradtak ezek az ismerősen csengő mondatok, sőt a porcukrot sem vette maga mellé. Miután beleharapott.

Büszkeség, öröm és szomorúság töltött el egyben. Büszkeség, hogy lám képes vagyok annyi cukrot tenni valamibe, hogy az végre neki is megfeleljen, öröm, mert volt aki megette, (magam csak felet tuszkoltam le, de én köztudottan a savanyú édességeket szeretem, elég abszurd, de ez van) és szomorúság, mert én mit fogok enni? Ezt nem magamnak sütöttem, az ugye hamar kiderült. Viszont édesség ide, cukor oda, elképesztően kiérezni rajta a Baileyst, (van is benne nem kevés) és fantasztikus az a sok különböző réteg, textúra, amiből összeáll a cupcake. Érdemes volt megsütni, különleges darab, és nem csak a rászánt idő menyisége miatt (húú de hosszú, és bonyolult) hanem gazdagsága, a szépsége, és az eleganciája miatt, amit áraszt magából.

OFF: Mielőtt rátérek a receptre, szeretnék magyarázkodni egy kicsit. Nemrégiben kissé megrovó komment érkezett, miszerint többet várt volna a kedves olvasó. Ez részint jó, mert vannak elvárások velem szemben, az eddigi tapasztalatok tükrében, másrészt viszont, mostanában nem biztos, hogy mindig tudom teljesíteni majd azt, amit eddig azért sztenderden. Fogalmazzunk úgy, hogy technikai akadályokba ütközök, és nem jutok annyit a konyhába, mint amennyit eddig. Ezért kevesebb a recept mostanában, és ha van poszt, az sem biztos, hogy recept. Tehát, kis türelmet, meg megértést kérek, bár nem tudom kitől és miért, vagy hogy meddig. Szóval igyekszem majd a régi vehemenciával visszatérni a konyhába, ha tehetem, addig meg ha úgy érzitek kevesebb energiát teszek a dologba, akkor az valószínűleg úgy is van, csak nem tudok ennél többet.Nem a lelkesedésem, hanem a lehetőségem fogyatkozott meg kissé, de csak időlegesen. Átmenetileg több lesz majd a zongora, de aztán újra a kajapiáé a főszerep. Köszönöm a megértést.

Hozzávalók a tésztához:

100ml Baileys

3 ek tojás villával felverve

½ tk vanília eszencia

100g liszt

80g cukor

½ tk sütőpor

¼ tk só

80g puha vaj

1 espresso (70ml kávé)

1 ek kakaó

Ganache-hoz:

100g tejszín

140g étcsoki

25g vaj

2 ek Baileys

Krémhez:

110g vaj

160g porcukor

110g mascarpone

60ml Baileys

½ tk vanília eszencia

A tésztához egy tálban összekeverjük a száraz alapanyagokat: liszt, cukor,só, kakaó, sütőpor, egy másik edényben pedig a nedves összetevőket: Baileys, tojás, a puha vaj, az eszpresszót nem !. A vajas keveréket a lisztes száraz alapanyagokhoz keverjük. Nem kell túlkeverni, de legyen homogén, ekkor hozzákeverjük a kávét is. Muffin papírral bélelt muffin sütő tepsibe tesszük, és 175 C-ra előmelegített sütőben kb 20-23 percig sütjük. Ebből a mennyiségből 6 db süti lesz. Ha megsült, kivesszük a formából, és rácson sülni hagyjuk.

A ganache-hoz a tejszínt felforraljuk, majd beletesszük a csokit, és keverés mellett felolvasztjuk. Levéve a tűzről (de mikróban is lehet olvasztani ) hozzáadjuk a vajat, addig kevergetjük amíg elolvad, legvégül pedig a Baileyst. Alaposan kihűtjük. (én mélyhűtőbe tettem, és 6-8 percenként átkevertem, amíg lehűlt.

A vajas krémhez, a vajat a cukorral éppen hogy összekeverjük, majd hozzáadjuk a Baileyst, és habosra keverjük. Ekkor hozzáadjuk a mascarponét, és a vaníliát, amivel alaposan összekeverjük. Habzsákba töltjük.

A kihűlt tésztákba lyukakat vágunk, és megtöltjük a csoki krémünkkel, majd rányomjuk a vajas krémet. A tetejét meghintjük kakaóval, és a maradék csokikrémmel megcsorgatjuk. Ennél a csokikrémet érdemes szobahőmérsékletre melegíteni, hogy folyósabb legyen.

A muffin papír átszívja a vajat, így tálalás előtt érdemes egy másik kapszliba beletenni, hogy ez ne legyen zavaró.

Egy éve : Mézeskrémes,

Két éve: Mango mousse, Mocca-choco macaroon

A segítsüti a leghasznosabb sütemény, amit ember valaha vásárolhatott. Nemhogy bűntudat nem gyötri az embert aki vásárol, de még a szíve is csordultig telhet, mert idén is olyan célra fordítják a bevételt, ami minden szülő, és minden ember számára megkérdőjelezhetetlen.

2013 tavaszán is árverezésre kerül 30 blogger sütije, amelynek bevételét ez alkalommal a Magyar Gyermekmentő Alapítvány kapja. De nem ám csak így a világba folyik pénz, hanem konkrétan azt is tudhatjuk, hogy egy Pécsen összetört mentőautó pótlásában/orvosi műszerekkel való felszerelésében segítünk majd a liciten befolyó összeggel. Három gyermek anyukájaként roppant örömmel és nyugalommal tölt el, hogy vannak ők, a gyermekmentők, és csak az nyugtat meg ennél is jobban, ha jól felszereltek, illetve ha nincs rájuk szükség. Sajnos azonban mindig szükség van rájuk valahol, és felszerelésből is szükség van újra, másikra.

Ezekben a sütikben nem csak az alapanyagok vannak benne, hanem a legjobb tudásunk, a szeretetünk, a szívünk, és a sütés öröme. De raktunk bele időt, energiát is , nem keveset. Most jön a kellemetlenebbik rész. Pénzt kérni senki nem szeret. Ám most szükséges. Arra kérünk benneteket, hogy ti is támogassátok ezt a kezdeményezést, és licitáljatok .A versengés, és a licitálás izgalmas, 30 sütiből pedig bizonyára lehet kedvencet találni, amiért érdemes billentyűt ragadni, és pénztárcát nyitni.

Az általam készített segítsüti, egy (tucat) Baileys cupcake, amit a gazdag édes ízek kedvelőinek ajánlok előszeretettel.

A licitálás izgalma, a jótékonykodás öröme és a Baileys cupcake íze mámorítsa a nyertest!

Ne gondolkozzatok sokáig, a licit 8-án zárul!

A részletekről itt tájékozódhattok.

Receptet a licit lezárása után rakok ki. Köszönöm ezúton is, a részvételt, a lehetőséget a szervezőknek.

Tizenharmadik éve látogatom a kedves mama konyháját, de még sose csodálkoztam rá a fakanalaira. Pedig kellett volna. Valahogy mindig csak egyet, egy éppen használatban lévőt láttam, de nem tűnt fel semmi, a kézzel faragott gyümölcskeverő fakanálon kívül. Arra pedig igen rácsodálkoztam, mert az nagyon pipec darab.

Mama ért a szóból, kaptam is egyet de nem úgy, ahogy a fiai, amikor kicsik voltak (fakanállal a fenékre) hanem ajándékba, vadiújat. Imádom. Az enyém még nem olyan színes mint az övé, de nem is annyi éves, sőt kevesebb szederrel is találkozott.

Szisztematikusan használja, őket, és mindről tudja hány éves, és hogy hol, kitől vette. Felcímkéztem, a jobb értehetőség kedvéért.

Az egész poszt ötlete akkor merült fel, amikor megláttam azt a nagyon kicsire kopott testű fakanalat(balróla 4.), ami ráadásul annyira görbe már, hogy ráébredtem, az ott konkrétan történelem. Mama konyháját tudná elmesélni, ha képes volna rá. Meg sem merem saccolni, hány hagymát pirított vele, mennyi paprikás készült a segítségével, vagy hány fenyegetésnél lendült a magasba, amikor hánit jobb belátásra kellett bírni, a tesójával egyetemben.

Amikor elcsodálkoztam a kistestű görbén, akkor kérdeztem Mamát, hogy megengedné e, hogy közszemlére tegyem a fakanál gyűjteményét? Mivel Mama a kedves, mi mást mondhatott volna, minthogy persze. Szerintem sokat elárul ez a néhány fakanál a tulajdonosáról.

Szisztematikus, rendszerezett, tökéletesen optimalizált ez a fakanál állomány. Büszke vagyok erre a kollekcióra, meg a kedves mamára is.

Van még mit tanulnom.

Mire 70 éves leszek, nekem is ennyi fakanalam lesz. Pillanatnyilag a harmadával garázdálkodok, és ebból egy szilikonbevonatos, mutifunkciós, az a joker, mert az nem kopik, színeződik, szagosodik. 

Hány fakanál van egy átlagos háztartásban? Nektek mennyi van? A gyerek/feleség/férj verő nem számít! 

Egy éve: pozsonyi kifli

Két éve: mango mousse

Szóval nem valami Holstein, vagy Mangalica fajtából, hanem erdőben nevelkedett, szabadon kóricáló vaddisznóból. Komolyan gáz, hogy áprilisban még ilyesféle melengető fogásokat ajánlok, de holnapra megint narancs riasztás van ahelyett, hogy lemosnánk a bringákat a hétvégi programhoz.

Mindegy. Van ez a múltkori sztori a disznóról, ami egy tökéletes példa a win-win szituációkra, nos akkor nem csak Balázs tette oda magát, de én is, csak én a könnyebb, vagy inkább testhezállóbb feladatot vállaltam, a vadast. Csak puszta érdekesség képen jelzem meg, hogy évekkel ezelőtt Balázs anyukáját hívtam fel vadas receptért, mert állítólag ő ebben a legjobb Budán. És így van, csak most már én is a legjobb vagyok benne vele együtt, általa, és én sem vagyok irigy, megosztom, hogy még többen élvezhessük.

Hozzávalók:

6 szelet vaddisznócomb

300g sárgarépa

300g fehérrépa

½ zeller

1 karalábé

1 hagyma

½ póréhagyma

1 paradicsom

1 paprika

1 paradicsompaprika

1 csomag petrezselyemzöld

1 citrom vékonyan levágott héja

3 babérlevél

6-8 szem bors

1 tk mustármag

3 ág kakukkfű (Fontos! Nem kihagyható!)

400ml alaplé

só

A húst kevés olajon hirtelen pirítsuk meg egy serpenyőben, hogy a rostok bezáródjanak, majd tegyük egy kukta aljába. A tisztított zöldségeket, és a fűszereket tegyük a húsra, öntsük fel az alaplével. Sózzuk annak megfelelően, hogy az alaplé sós e, vagy mennyire sós egyáltalán. Én kb 40 perc főzés után levet5tem, és hagytam lesisteregni, majd felnyitottam, és ellenőriztem sóügyileg, meg a hús puhaságát. Majd még 20 percet adtam neki.

Ha késznek ítéljük, készülhet a mártás:

Hozzávalók:

5 tk jóféle mustár

1,5 ek cukor

3-4 ek tejföl

A cukrot karamellizáljuk, majd félrerakjuk. A húsról leszedett zöldségeket egytől egyig, a citromhéj, illetve a paprika és paradicsomhéjakon kívül kiszedjük és botturmixszal pürésítjük, és annyi lével engedünk fel, hogy mártásnak megfelelő állagot kapjunk. Ezt a zöldségpürét a karamellre rakjuk, és átforraljuk, közben hozzáadjuk a mustárt is. Csak a legvégén adjuk hozzá a tejfölt, amivel éppen hogy forraljuk. Pont ennyi, és kész vagyunk.

Zsemlegombóccal tálaljuk.

Egy éve: répatorta trüffel

Két éve: eper-mango sorbet

Rengeteg recept kering ezen a néven, és az egyetlen közös bennük, hogy mindegyikben fellelhetők az aprított vegyes aszalt gyümölcsök, a csokoládé, és a diófélék, (ráadásul igen gazdagon) vagy ezek valamely kombinációja.

Az enyém sem fog sokban különbözni, de mégis. Ez a recept egy olyan darab, amit a nagymama nagymamája is sütött már, és ami generációról generációra hagyományként továbbszáll. Az egyetlen különbség , ami viszont pont a recept korából adódik, az az, hogy nem tartalmaz semmilyen térfogatnövelőt, tehát sem sütőpor, sem szódabikarbóna nincs benne. Ettől nem lesz tele levegőbuborékokkal, de nem is lesz morzsalékos, vagy száraz, viszont a megfelelő mennyiségű tojástól mégis puha, szellős, remek szerkezetű lesz. Még valamit nem lehet fellelni benne, az pedig a vanília, mert a 1800-as években ...hát bizony szerencsés volt az, akinek volt ilyen a háztartásában (15 másik cseléddel együtt) , vagy aki akár csak látott ilyet, szagolhatott, pláne használhatott

Talán ez az ez dolog, amit ténylegesen lehet, vagy érdemes változtatni, de még ezt sem kötelező, hiányérzetem így sincs, csak tudom, hogy az változtatna rajta. Ám pont ez a lényege, hogy ez a recept évek-századok óta ugyanaz ami, és hálás vagyok, hogy senki nem írta át nem tett hozzá, nem vett el belőle. Így én is azt érzem, tartozom ennyivel, hogy meghagyjam eredeti változatát.

Újabb gyöngyszem tehát Aurél gyermekem nagymamájától, akinek néhány gyöngyszemét már dokumentáltam. Linzer, ischli fánk, mágnáspite.

Hozzávalók:

250 g aszalt gyümölcs, dióféle, csokoládé tetszőleges arányban vegyesen, aprítva

6 tojás

140g liszt

120g cukor

50g vaj olvasztva

1 citrom reszelt héja

A tojásokat szétválasztjuk, és a sárgákat a cukor felével habosra keverjük. Hozzáadjuk a citrom héját, az olvasztott vajat és beleszitáljuk a lisztet. A fehérjéket a maradék cukorral habbá verjük,és óvatosan hozzáforgatjuk a tojássárgájás keverékhez, lehetőleg nem összetörve a habot. Az aprított gyümölcsöket a legvégén adjuk forgatjuk bele.

Vajazott, lisztezett gyümölcskenyér formába öntjük, és alacsony hőmérsékleten 165C-on hosszan sütjük. Mindaddig, amíg kívül barna, belül jól átsült lesz, ezt tűvel ellenőrizhetjük. Kb 40 perc lehetett.

Egy éve: zöldsaláta grillsajttal kolbásszal

Két éve: Guinness sajttorta (örjítően jó darab), öko sütis zacskó, ajándéksütik csomagolására

A politika, és történelem sose megy ki a divatból. Idén Kövér Lászlót, Bokros Lajost, és Rózsa Sándort a ragassz a tojásokra! Ha unod már a hímes tojást, a kalocsai mintát meg amúgy is képtelen lennél felfesteni, akkor jól jöhetnek ezek a menő bajszos darabok. A csíkok sem kellenek igazából a tojásokra, simán egy jól fazonírozott bajusz is elegendő lehet.

Ha megfigyelitek többféle fazont kanyarítottam, és az elsőről valamiért azonnal Bokros Lajos jutott eszembe amikor felragasztottam. De akár Kövér Lászlót is lehetett volna.

Aztán itt van ez a betyáros fazon, amit Rózsa Sándor ihletett.

A negyedik fazon tovább növesztett ötletét a bajuszoldalról szedtem, a jobb felső koronaőr, Szentpétery Istvántól.

Imádnivalóak nem? 

A főtt tojásokat festékkel, vagy filccel rajzoljuk körbe, és matricából, vagy akár fekete szigszalagból vágjuk ki a nekünk tetsző bajszokat. Ragasszuk fel, és várjuk a locsolókat gyönyörködjünk bennük.

Egy éve: 5 pelyhes meggyes, húsvéti almás-répás joghurt

Két éve: A legtutibb linzer, lilakáposztás, zöldbabos tonhalsaláta

Kéne már egy kis tavasz, friss gyümölcs, gyümölcsös édességek, jó minőségű hazai eprek, meggyek, cseresznyék. De nincs. Sőt, az is lehet, hogy nem is lesz. Nem hallottam még senkit sírni., hogy miért és mi nem fog teremni az időjárás miatt, de napok kérdése gondolom. Minden évben ez van.

A szilva amit vettem , konkrétan ehetetlennek bizonyult nyersen, így mit volt mit tenni, vártam pár napot, hátha érik egy kicsit és jobb lesz lesz íze, de nem így történt, így kénytelen voltam saját hatáskörben megoldani a fogyaszthatóvá tételét. Érlelőm nincs, visszarakni a fára nem tudtam, viszont azt tudom, hogy hőhatásra előcsalhatók az ízek. Meg azt is tudom, hogy ha összeszáradtak a rostok, akkor száraz, és lé nélküli lesz, így komplett tervet dolgoztam ki a lehetetlenre.

A szilva leves volt, és finom, a módszer bevált, vállba veregettem magam a végén. A tészta alapjául a kedvenc sárgabarackos süti klasszikus alaptésztája szolgát, tettem rá némi túrót, meg a kicsit előkezelt szilvákat, és megsütöttem.

Az alaptészta receptjét itt találjátok.

További hozzávalók:

12 szilva

40g cukor

4 ek frissen facsart citromlé

40g túró

3 ek tejföl

1 tojás

60-80g cukor

¼ rúd vanília belseje

reszelt citromhéj

citrom frissen csavart leve

A szilvákat félbevágjuk, és a citrommal meg a cukorral kissé átmelegítjük, de csak annyira, hogy levet eresszen, és a héja ne váljon le. Félrerakjuk hűlni. A túrót a tejföllel, cukorral, a vaníliával és a citromlével, héjjal, meg a tojássárgájával kikeverjük. Hozzáadjuk a felvert habot is, amivel óvatosan összekeverjük.

Az alaptésztát kivajazott, lisztezett tepsibe rakjuk, és a túrót rákanalazzuk, nem baj ha nem egyenletes, sőt! A szilvákat arccal fölfelé rárakjuk a tésztára, (én a maradék lét a szilvákra kanalaztam és 190C-ra előmelegített sütőben kb 30 perc alatt megsütjük.

Így csalogatom a tavaszt.

Egy éve: Marcipános almatorta, 

Két éve: Paradicsomos padlizsános tészták, Spenót pesto